Új-Zélandon, Hamiltontól délnyugat felé található a Waitomo-mészkőbarlang, ahol cseppkőformációkat is láthatunk. Egy ilyen földalatti képződmény már önmagában is lenyűgöző élményt nyújt, érdekes mészkőképződményei azonban még érdekesebb élővilágnak adnak otthont. A Waitomo-barlang alatt található egy másik barlang, ahová csak egy földalatti folyón keresztül lehet eljutni körülbelül 20 fős csónakokkal. A folyót Styxnek hívják, az ókori görög mondák alapján. A mitológiai Styx az élők és holtak birodalmát választja el. Az egyedülálló termet, melybe lejutunk, Glowworm-barlangnak vagyis Szentjánosbogár-barlangnak hívják.
Az elnevezés megtévesztő módon szentjánosbogarak jelenlétére utal. A csillagos égboltnak tűnő világítást azonban egy Arachnocampa luminosa nevű légyfaj ragadozó lárvája adja, amely a kékes fény kibocsátásával próbálja odacsalogatni a zsákmányt, vagyis a barlangba tévedt rovarokat. Az Arachnocampa luminosa nevű légyféle lárvája pompás fényt bocsát ki, ami az emberben a csillagos ég illúzióját kelti.
Világító technikáját biolumineszcenciának nevezik. A lárva 15-20 zsinórt enged le – a pókokhoz hasonlóan – azért, hogy az általa kibocsátott fény felé szálló rovarok ezekbe a ragadós szálakba akadjanak. A lárva néhány hónap után bebábozódik, majd 12 napos bábállapot után előbújik a légy, amelynek élettartama 36-48 óra. A Szentjánosbogár-barlang kb. 30 méter hosszú és 12 méter széles és átlagosan 5 méter magas.
