A tizenhárom évig tartó és hozzávetőleg 700 millió dollárt felemésztő vállalkozás eredményeképpen született a 25 ezer hívőt befogadni képes mohamedán templom. Casablanca, Marokkó a világ második legnagyobb mecsetével büszkélkedhet. Sőt a minaret a maga 210 méteres magasságával egyenesen a világ legnagyobb ilyen építménye.
A mecset Marokkó korábbi királyának – II. Hassan – hatvanadik születésnapjára (1989) készült, és Mekka után a legnagyobb vallási emlékmű. Belső terében – melyben elférne a Notre-Dame – 25 ezer, azon kívül még 80 ezer embernek jut hely. Az építkezés 1980-tól 1993-ig egy francia építész – Michel Pinseau – tervei alapján zajlott, ennek ellenére a mecset minden ízében marokkói. A felhasznált építőanyagok – gránit, gipsz, márvány, fa és egyéb – Marokkó környékéről valók, a carrarai fehér márványoszlopok és a muranói kristálycsillárok kivételével. Az utolsó öt évben 6000 hagyományos marokkói művész dolgozott azon, hogy a nyers építőanyagokat hihetetlenül aprólékos munkával feldíszítse mozaikkal, faragott gipsz bordűrrel, metszett és festett cédrusfa mennyezettel. E tradicionális díszítőelemek mellett a mecset számos modern tulajdonsággal bír, úgymint földrengésálló kialakítás, padlófűtés, elektromos ajtók, elcsúsztatható tető, valamint egy lézernyaláb, ami éjjel a minaret tetejéről Mekka felé mutat.
Azt az ötletet, hogy a mecset mesterségesen feltöltött alapra épüljön, a Korán egy sora adta: ,,Isten trónja a vízre építtetett.” Az alap kétharmada betonpilléreken nyugszik. Az 1100 tonna súlyú, 5 perc alatt kinyitható tető alumíniumötvözetből készült. Az építéshez összesen 300 000 tonna korrózióálló betont és 400 000 tonna acélt használtak fel. A 22 hatalmas kapu bronz és titán, hogy ellenálljon a tengeri szélnek. A 9 hektáron elterülő mecseten belül található könyvtár, Korán-iskola, törökfürdő, múzeum és különböző konferenciatermek.
A II. Hassan-mecset ékes bizonyítéka annak, miként lehet az építési kultúrát érő külső hatásokat asszimilálni, ugyanakkor a technológiai újításokkal harmóniában, az eddig passzívan másolt hagyományos formákat sokkal hatásosabbá, frissebbé tenni. A mecset létrehozása közben sikerült hagyománytisztelő módon alkalmazni a modern eljárásokat. Ez olyannyira igaz, hogy Al-Idrissi Damaszkusz nagymecsetéről szóló nyilatkozata furcsa módon még ma is érvényesnek hat: ,,Itt van ez a mecset, mely nem hasonlít semelyik másikra a világon. Nincs másik mecset, amelyik ennyire szép arányokkal rendelkezne, vagy amelyik ennyire masszívan lenne megépítve, vagy amelyik ennyire kecsesen lenne ívelve, ennyire mesésen megrajzolva, vagy amelyik ennyire csodásan lenne díszítve aranymozaikkal, zománcozott csempékkel, fényesített márvánnyal.”
Számos casablancai vegyes érzésekkel viseltetik a mecsettel kapcsolatban. Egyfelől nagyon büszkék, hogy egy ilyen gyönyörű építmény díszíti városukat, másfelől a kivitelezésre fordított összegnek más felhasználási módját is el tudták volna képzelni. Egy biztos: Marokkóban ez az egyetlen olyan mecset, amely nem muszlim vallásúak számára is látogatható.
