A mexikói axolotl a kétéltűek (Amphibia) osztályába azon belül a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe és a harántfogúgőte-félék (Ambystomatidae) családjába tartozó faj. Az axolotl ragadozó életmódot él, rákokkal, kisebb halakkal, rovarokkal és kétéltűekkel táplálkozik. Kannibál hajlamú. A zsákmányt vákuumerővel szippantja a gyomrába. Szürkületkor és éjjel aktív.
Az axolotl elnevezés a nahuatl (azték) nyelvből származik, az egyik legelfogadottabb értelmezés szerint Xolotlhoz, a halál és egyben az újjászületés kutya alakú istenéhez köti őket. Az azték mitológia szerint az első embercsoportokat az istenek megölték, és egy Xolotl által hozott emberi csontból teremtették újra az embereket. Jelentése vízi kutya (atl=víz, xolotl=kutya).
A mexikói axolotl őshazája Mexikó, lelőhelye Xochimilco csatornái, az itt lévő tavakban korábban nagy mennyiségben volt megtalálható. Ma már a veszélyeztetett fajok közé tartozik. 2006 óta az IUCN a faj helyzetét kritikus állapotúnak minősítette. 2009-ben a vadon élő egyedek számát 700-1200-ra becsülték.
Az axolotl a természetben általában vad színű (szürke, fekete pöttyökkel), a kereskedelemben viszont rengeteg színben (albínó, arany, fekete stb.) kapható. Az állat ivarérett korára is megőrzi lárvakori kopoltyúit (neoténia). Ha viszont a tó, amelyben az axolotl él, kiszárad, az állat elveszti kopoltyúit, és átáll a tüdővel való légzésre. A kifejlett állatok hossza akár a 30 cm-t is elérheti, s akár 25 évig is élhetnek.
