Csillagorrú vakond
Az újvilági vakondok alcsaládjába tartozó faj az Egyesült Államok észak-keleti államaiban és Kanada dél-keleti partjainál őshonos. Nevét különlegesen előrenyúló orráról kapta, amin mindkét oldalon 11 rózsaszín csápocska, pontosabban igen érzékeny tapogató található.
Matamata
A matamata Dél-Amerikában, Ecuadortól Peruig, Bolíviától Kolumbián át egészen Venezuela északi részéig elterjedt teknősfaj. Külső megjelenése – elsősorban különleges, kőhöz hasonlító páncéljának köszönhetően – segíti, hogy teljes mértékben beleolvadjon a környezetébe. Érdekes páncélja és bőre miatt cafrangos teknősként is emlegetik.
Tengeri sárkány
A tengeri sárkány nagymestere az álcázásnak. A dél-ausztrál tengerek lakója testével – amely növényszárakra és levelekre hasonlít – olyan tökéletesen beleolvad a környezetébe, hogy sokkal inkább növénynek néz ki, mint állatnak. Teste 40-45 centiméter hosszú. Gerinctelen élőlényekkel táplálkozik, melyeket szívókaszerű szájával szippant be.
Pápaszemes maki
A hatalmas szemekkel, apró szájjal, orral és fülekkel rendelkező pápaszemes makik súlya alig éri el a 140 grammot, méretük pedig alig 10-14 centiméter. Előfordulási helyük a Fülöp-szigetek és Indonézia egyes részei. Elsősorban rovarokat rágcsálnak, amelyek esetenként nagyobbak, mint maguk a makik.
Cantor lágyhéjú teknős
A lágyhéjú teknősök közé tartozó Cantor lágyhéjú teknős igen ritka állatfaj, amely akár két méter hosszúra is képes megnőni, súlya pedig elérheti az 50 kilogrammot is. Erre az óriás, 11 kilogrammos példányra Kambodzsában akadtak rá 2007-ben.
Madagaszkári gombás denevér
A madagaszkári gombás denevér az eddigi ismeretek szerint kizárólag Madagaszkár bizonyos részein fordul elő – életmódjára vonatkozóan még igen kevés információval rendelkezünk. E denevérfajtának legfeltűnőbb jellegzetessége a füle tövében lévő, kalapos gombára emlékeztető kiemelkedés, amelynek a nevét is köszönheti.
Borneói nagyorrú majom
Ez a különleges majomfajta Borneo sűrű láperdeiben él. Ismertetőjele a hímek megnagyobbodott orra, amelynek hossza esetenként elérheti a 17 centimétert is, amelynek valószínűsíthetően a zengő orrhang képzésében van szerepe. Az egyik legnagyobb fán élő majomfajta: a hímek súlya elérheti a 20 kilogrammot is – a nőstények súlya általában alig 10 kilogramm.
Angóranyúl
Az angóranyúl származásáról keveset tudni, feltehetően szülőhazája valahol Kis-Ázsiában van. Jellegzetes gyapjújáért elsőként Kasmírban tenyésztették, majd Angliában lett népszerű, manapság azonban a világ számos pontján tenyésztik. A 3-5 kilogrammos nyúl évente több mint fél kilogrammnyi gyapjút termel. Elsősorban albínó változatát kedvelik.
Fekete-vörös elefántcickány
Az elefántcickányok Afrika sivatagos-félsivatagos részein, szavannáin és trópusi erdeiben élnek. Az elefántcickány hossza 10-30 centiméter között alakul, súlya pedig körülbelül fél kilogramm. Üldözői elől hosszú, igen erős hátsó lábai segítségével szökellve menekül. Általában sötétedéskor és hajnalban aktív.
Csupasz földi kutya
A Kelet-Afrikában őshonos rágcsáló furcsa kinézetétől eltekintve is különös lény: emlős, mégis hidegvérű, emellett a turkálófélék családjába tartozik. Teljes hossza 8-9 centiméter, súlya pedig csupán 30-80 gramm. Ahogy bundája, úgy füle sincs – csupán két kis nyílás segíti a hallásban -, és szinte teljesen vak.
Tatárantilop
A szajga néven is ismert állat Közép-Ázsia füves síkságain él, legfőbb táplálékai a fűcsomók és a zuzmók. Különös ismertetőjele a hatalmas orrüreg, amely a hímek esetében a párzási időszak alatt még meg is duzzad. A tatárantilop nem kedveli a magányt: csordákban él, melyek a vándorlás során egyesülnek.
Hosszúfülű egyiptomi ugróegér
A Góbi-sivatagban élő hosszúfülű egyiptomi ugróegér igen apró termetű rágcsáló méretes fülekkel – ez utóbbiak segítségével hűti magát. Az állat egész élete során szinte egyetlen csepp vizet sem iszik, a táplálékául szolgáló magok nedvességtartalma ugyanis elegendő számára.
Hosszúcsőrű hangyász
A hosszúcsőrű hangyász elsősorban Új-Guineában, Ausztráliában és Tazmániában él. Egyike azon kevés emlősállatoknak, amelyek utódai tojásból kelnek ki. Viszonylag méretes állatok, egyes egyedek súlya elérheti akár a 16 kilogrammot is.
Dugong
A dugong néven is ismert villásfarkú tengeri tehén Kelet-Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában és Új-Guinea trópusi partvidékén őshonos. Az állat hossza elérheti a négy métert, súlya pedig 200 és 900 kilogramm között mozog. Farkának csapkodásával hajtja magát a vízben. Többnyire magányosan, ritkán csoportokba verődve él.
Axolotl
A harántfogú gőték családjába tartozó axolotl őshazája Mexikó. A 28-35 centiméter hosszú állat színe eredetileg szürkésbarna, testét sötétebb és világosabb foltok tarkítják. Természetes környezetben az axolotlok ragadozó életmódot folytatnak: kedvenc eledeleik közé tartoznak a vízi férgek, csigák, rákok és a kisebb halak.
