A világ különböző tájainak gleccsereiből vett jégmagmintákat raktároznak el a kutatók a következő néhány évben az Antarktiszon egy új projekt keretében. A mintákat később a globális felmelegedés okainak és hatásainak tanulmányozására akarják használni.
A gleccsereken képződő újabb és újabb jégrétegek apró levegőbuborékokat zárnak magukba, megőrizve egy kis mintát az adott időszak légköréből. “A jégmagminták olyanok, mint a könyvek. Minden évben új jégréteg képződik, ami újabb lapot jelent a könyvben a gleccser életének egy bizonyos évéről. Elárulja, hogy az adott évben mennyi gáz és szennyező anyag volt a légkörben. Minél mélyebbre ásunk a gleccserben, annál messzebbre utazunk vissza az időben. Azonban ahogy a gleccserek olvadnak, ezeknek a könyveknek a lapjai- a régebbiek éppúgy, mint a legfrissebbek – semmivé lesznek” – mondta a Saving Ice in Danger elnevezésű projektet vezető Jérome Chappellaz, a délkelet franciaországi Grenoble-ben működő Gleccsertani Laboratórium munkatársa.
A Saving Ice in Danger projektet azért indította el a tudós, hogy megőrizzék a világ különböző gleccsereiből vett jégmagmintákat a jövőbeli kutatások számára. “Létrehozzuk ezt a raktárt, hogy megőrizzük a bolygó éghajlatának múltbeli változásaira vonatkozó értékes információkat, mielőtt azok teljesen eltűnnének. Igazi verseny ez az idővel” – jegyezte meg Chappellaz.
A szakemberek néhány héten belül a Mont Blanc 4350 méter magasan lévő Col du Dome gleccseréből vesznek egy 130 méteres mintát, amelyet aztán feldarabolva szállítanak először a grenoble-i laboratóriumba, majd hajóval az Antarktiszra, ahol a francia-olasz Concordia kutatóbázis speciális széfjébe kerül. Az 1994 és 2005 között a Col du Dome gleccseren végzett mérések azt mutatták, hogy a jégfolyam középső részén 1,5 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet az évtized során. A szakemberek szerint ha ilyen ütemben folytatódik a melegedés, akkor a gleccser néhány évtizeden belül teljesen elolvadhat.
A kutatók a következő években, többek közt a svájci-olasz határról, az Andokból, a Tibeti fennsíkról, a Csomolungma szomszédságából és Új-Zélandról gyűjtenek mintákat és raktározzák el azokat a Concordia bázison, ahol a nagyjából mínusz 50 Celsius-fokos átlaghőmérséklet miatt nem kell attól tartani, hogy áramkimaradás esetén kárba vesznek a jégmagok. “A Himalája nyugati részét leszámítva a világ összes nagy jégtakarója aggasztó ütemben zsugorodik, ezért nagyon gyorsan kell cselekednünk” – hangsúlyozta Chappellaz.
A szakember szerint jelenleg a projekt finanszírozása jelent problémát, ugyanis mivel nem kutatómunkát végeznek, tudományos támogatásra nem pályázhatnak, magánadományokból kell boldogulniuk. A projekt elindításához szükséges kétmillió eurót II. Albert monacói herceg alapítványa biztosította. A jégmagminták információi kulcsszerepet játszanak annak bizonyításában, hogy a légköri széndioxid-koncentráció – amely hidegben alacsonyabb, melegben magasabb – jelentősen befolyásolja a klímaváltozást.
