A Yucatán-félsziget Közép-Amerikában, Mexikó délkeleti részén elhelyezkedő földnyelv, amely a Karib-tengert választja el a Mexikói-öböltől. A Yucatán-félszigetet mészkő építi fel, mely az esővíz többségét elnyeli, földalatti barlangokat vájva. Amikor egy ilyen barlang teteje beomlik, kialakul a cenote vagyis víznyelő. A Yucatán-félszigeten élő maják számára ezek a víznyelők jelentették az egyetlen ivóvízforrást, szent helyként tisztelték és az esőistennek áldozatokat mutattak be.
A félszigeten közel 8000 víznyelő található, ezek mélysége igen változó, van között egy méter mély és 150 méter mély is. Többségében édes vizűek, vízutánpótlást az esővízből nyerik, mely lassan áramlik utat törve a tenger felé, így számos helyen sós és édesvíz egyaránt megtalálható.
A búvárok számára az egyik legcsodálatosabb látványt nyújtó vízelnyelő az Angelita cenote. Egy 2-4 méter vastagságú hidrogén -szulfát réteg található itt, amely nagyjából 28-30 méteres mélységben, egy víz alatti folyó látszatát keltve kanyarog. Ez az édesvíz és sós víz határa.
