Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa 1919. októberében fogadta el az úgynevezett Volstead-törvényt, amely az egész államszövetség területén megtiltotta az alkohol előállítását, forgalmazását és behozatalát. Alkoholt csupán tudományos vagy ipari, illetve gyógyászati célból lehetett előállítani. Az absztinencia támogatói a szesztilalom bevezetésétől a közerkölcs javulását várták. Gazdasági okai is voltak, ugyanis azok a munkások, akik szeszes italokat fogyasztottak, kevésbé voltak munkaképesek és nem tudtak annyi hasznot termelni, mint azok, akik nem ittak. Az intézkedés azonban a reményekkel ellentétben nem jobb erkölcsöt és hasznot, hanem virágzó szervezett bűnözést hozott.
A feketekereskedelem gyorsan és hatékonyan kiépült. A tiltással a hatóságok hatalmas piacot teremtettek az alvilág számára. A nagyobb városokban hónapokon belül ezrével nyíltak meg az illegális kocsmák, ahol a szeszes italok forgalmazását a helyi bűnszervezetek irányították. Az illegális alkoholkereskedelem segítségével gazdagodott meg például Al Capone is.
Az alkoholtilalom végül azért bukott meg, mert olyan fokú bizonytalanságot teremtett az amerikai társadalomban, amelynek kockázatai meghaladták annak jótékony hatásait. A tilalmat végül 1933. december 5-én oldották fel. Az 1933-ban elfogadott Cullen-Harrison-törvény azonban nem jelentette a szesztilalom általános feloldását, ugyanis néhány államban még hosszú éveken át érvényben volt az 1919-es törvény.
