Bözödújfalu egy elárasztott falu Székelyföldön, Romániában, Maros megyében. A falu a romániai falurombolás jelképévé vált: 1988-ban elárasztották egy új víztározó építésekor. A falut a Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik. Már a középkorban volt temploma. Ma római katolikus templom, amely azonban az unitárius templommal együtt víz alatt van. A falut 1910-ben még 679-en lakták, túlnyomórészt magyarok.
Fotó: wikipedia.org
A Bözödújfalusi-víztározó építése 1988-ban kezdődött meg, a gátépítés azonban már 1975-ben megindult, 1977-ben leállt, de 1984-től újra beindult. A gát 625 méter hosszú és 28 méter magas. 1985-ben elkezdődött a falu kitelepítése. 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került. Mindössze 12 ház menekült meg az elöntéstől, melyekben negyvenen laknak. A falu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből és a Tanorokba helyezték át. Minden év augusztusának első szombatján a falu egykori lakói találkozót tartanak. A falu különlegességét az adta, hogy katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos felekezet egyaránt megtalálható volt egy helyen.
Fotó: wikipedia.org
Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok nevei és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll: “A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”
