A Holt-tenger egy lefolyástalan tó Izrael és Jordánia területén. A tektonikus eredetű Jordán-árok legmélyebb részén található Holt-tenger Földünk egyik legkülönösebb felszíni képződménye. A Balatonhoz hasonló hosszúságú, ám annál szélesebb (4–17 km). A Holt-tenger sótartalma tízszer nagyobb Földünk tengereihez képest, és emiatt néhány baktériumfajtán kívül vízében nem találhatóak élőlények. A Holt-tenger sós vize annyira sűrű, hogy az emberi test lebeg a felszínén. Vízszintje 420 méterrel, a tófenék 795 méterrel van a tenger szintje alatt. Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, annak vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik.
A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli fokozatosan kiszárad. Az északi, mélyebb vizű (300 m) medencét a sekélyebb délitől (4 m) ma már csupán egy szűk mesterséges csatorna választja el. Az utóbbi évtizedekben az emberi gondatlanság nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Holt-tenger vízfelülete drámai módon csökkenni kezdett. Sokan a növekvő turizmussal járó egyre nagyobb édesvízigényt kárhoztatják, mások mindkét érintett ország öntözéses mezőgazdaságát okolják.
Az 1960-as évek elején a vízfelszín még 1290 láb mélyen volt a tengerszint alatt, ez mára 1350 láb mélyre süllyedt. A környezetvédők becslései szerint a csökkenés mértéke jelenleg évente körülbelül egy méter. Izrael a Földközi-tenger felől építene egy csatornát a Holt-tenger vízének táplálására, így képzelték el a tenger megmentését, míg Jordánia ugyanezt a Vörös-tenger irányából tenné, ezek megvalósítása hihetetlen összeget emésztene fel.
