A 20. század leghírhedtebb tömeggyilkosáról köztudott, hogy fiatal korában nem diktátorként, hanem festőként képzelte el későbbi karrierjét. Elszántan készült a bécsi Művészeti Akadémiára, ahova azonban sosem vették fel, később mégis festőként aposztrofálta magát. A Művészeti Akadémia szerint képei távol álltak a művészi igényességtől. Általában kihalt utcákat és csendéleteket festett meg, emberalakokat szinte egyáltalán nem vagy elvétve.
“Művészete” azonban jócskán felértékelődött, miután véghez vitte náci ámokfutását. Már életében is előszeretettel hamisították képeit, és stabil vevőköre volt Münchenben. Életében nagyjából 3000 festményt készített, ebből 700 maradt fenn – és kelnek el őrületes összegekért az aukciókon.
Hétvégén egy Nürnbergi aukción több eredeti Hitler-festményt is elárvereztek. 391 ezer euró, azaz 122 millió forintért keltek el összesen a darabok. A legmagasabb árat, 100 ezer eurót (31 millió forint) a Neuschwansteini kastélyról készült akvarellért fizettek, egy virágcsendélet pedig 73 ezer euróért (22,8 millió forint) került kalapács alá.
A kastélyos kép kínai tulajdonba került, de brazil, francia és német licitálók voltak főleg, és az Egyesült Arab Emírségekből is akadt érdeklődő.
