A Mont-Saint-Michel a Couesnon folyócska torkolatában, a La Manche csatorna árapálysíkságából kiemelkedő gránitszikla alkotta sziget, pontosan 1 km-re Franciaország normandiai partjaitól. A sziget és a rajta található bencés apátság 1979-ben az elsők között került fel a UNESCO Világörökségi listájára. Mont-Saint-Michel egyike Franciaország legragyogóbb gyöngyszemeinek, ahova már több mint 1000 év óta zarándokok és utazók tömegei vándorolnak. A sziget, mely még most is misztikus jelentőséggel bír. Régen csak apály idején lehetett megközelíteni, így a csendes elszigeteltség a szigetre vonzotta a szerzeteseket, akik hamarosan kis kápolnát építettek itt.
A legenda szerint Szent Aubert-nek, Avranches püspökének 708-ban megjelent Szent Mihály arkangyal, és azt parancsolta, hogy a sziklán építsen kolostort. A katolikus hagyomány szerint Mihály arkangyal a 7 arkangyal (főangyal) egyike, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan. A kolostor legmagasabb tornyán (152 m) Mihály arkangyal szobra áll. A kolostor első templomát 709. október 16-án fel is szentelték. Az építkezést csodás események kísérték és hamarosan zarándokhellyé vált, ahol 966-ban bencés apátságot emeltek. A bencés templom építését 1020-ban kezdték és a majdnem 100 évig tartó munkálatok végén egy román stílusú, félköríves ablakokkal díszített és vaskos falakkal alátámasztott kolostor született.
A sziget másik nevezetessége a La Merveille gótikus kolostor, amelyet 1211-ben II. Fülöp francia király kezdett el építtetni a sziget északi oldalán. A kolostor kárpótlás volt azért, mert a király 1203-ban felgyújtotta a templom nagy részét a szigetért folytatott harc során. A szigetért a középkorban véres harcok folytak, majd a százéves háború idején (15. század) erődített falakkal vették körül. A francia forradalom idején a bencés kolostort bezárták, és börtönné alakították át. A kolostor épületében a börtön 1863-ig működött.
1879-ben épült fel a szárazfölddel összekötő 1800 méter hosszú gát, így megszűnt szigetnek lenni. 2006. június 15-én Dominique de Villepin francia miniszterelnök bejelentett egy 150 millió eurós projektet, amelynek megvalósulását követően a Mont-Saint-Michel ismét árapályszigetté válik. 2012-re már 150 napon át néhány órára, 2050-re viszont minden nap. Az öböl ekkor már 70 cm-rel lesz mélyebb. Mont-Saint-Michel-en az apátsági templomot és kolostort helyreállították és 1922-ben újra vallási szertartások színhelye lett. A kolostorerődítmény 1966-ban visszanyerte eredeti funkcióját, amikor a szerzetesek az első kegyhely ezeréves jubileumát ünnepelve egy vallási közösség visszaköltözhetett az apátság falai közé.
A szikla alján lakóházak és boltok sorakoznak, itt állandó a látogatók nyüzsgése, míg fent a hegytetőn, az apátság területén meglehetős nyugalomban a szerzetesek élik mindennapjaikat. A falu kapuinál ér véget a „Paradicsom útja”, vagyis az a zarándokútvonal, amelyet a hívek Párizsból indulva tesznek meg.Ma évente 3,5 millióan látogatják ezt a csodás szigetet turisták és zarándokok egyaránt.
