Űrszemétnek nevezzük mindazon emberi eredetű, a Föld körül keringő testet, amely már nem lát el semmilyen feladatot. Az űrszemét egy része működésből kivont műhold, valamint olyan utolsó rakétafokozat, amely a Föld körüli pályán maradt. Emellett olyan objektumok is itt említhetők, amelyek különböző szerelések során szabadultak el az űrben. Emberéletet még nem követelt, de anyagi károkat már okozott a rengeteg űrszemét, ami 1957 óta gyűlik a Föld körüli pályán. Nemcsak az emberes űrrepülést, hanem az űrtevékenység minden más fajtáját is komolyan veszélyezteti az űrszemét. Évente többször is előfordul, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) pályáját módosítani kell, hogy kitérjenek egy feléje tartó nagyobb űrszemét-darab elől.
A Föld körül keringő műholdak valamelyike mellett naponta kétszer-háromszor zúgnak el a törmelékdarabok. A jelenség nemcsak a jelen űrutazóit veszélyezteti, hanem a jövő küldetéseit is.
Űrszemétnek számítanak az üzemképtelen, ember alkotta szerkezetek a Föld körüli pályán, a kiégett hordozórakéták vagy az ütközések, robbanások következtében keletkezett törmelékeket nevezzük. A Föld körül keringő mesterséges eredetű testek együttes tömege hat- és hétezer tonna között lehet. Az USA Űrmegfigyelő Hálózata (ESA) folyamatosan követi a Föld körül keringő 29000 darab, 10 centiméternél nagyobb tárgyat, de ezen felül 670.000 darabra tehető azon tárgyak száma, ami legalább 1 centiméter és nagyobb károkat tud okozni egy esetleges ütközéskor. További több tízmillió apró szemcse – például levált festékdarabka – kering körülöttünk, amelyek mérete nem éri el az 1 centimétert.
Az űrszemét darabjai csak akkor maradnak keringési pályájukon, ha a hangsebesség legalább hússzorosával gyorsabban, több mint 28 000 km/óra sebességgel száguldanak, így az óriási sebességgel száguldó törmeléknek már a legapróbb darabja is súlyos veszélyt jelent minden állam űreszközeire. Egyre több űreszköz kerül Föld körüli pályára, ezért az űreszközök és a nagyobb törmelékdarabok közötti összeütközések veszélye egyre nő. A műholdak és a törmelékdarabok körülbelül naponta ezerszer, 8 kilométernél közelebb repülnek el egymáshoz, ami a világűr óriási kiterjedéséhez képest rendkívül kicsit távolság.
A műholdak és az azokat kürülvevő űrszemét alakulása
2007 óta 60%-al nőtt az űrszemét száma
Két esemény hatására a Földet körülvevő szemét mennyisége ugrásszerűen, mintegy 60%-al nőtt az előző 50 évben összegyűlt mennyiséghez képest.
2007-ben Kína szándékosan megsemmisítette egyik saját meteorológiai műholdját, aminek következtében óriási törmelékfelhő keletkezett.
Az első súlyos ütközéskor 2009. február 10.-én, az lridium-33 magán távközlési műhold és a Kozmosz-2251 orosz katonai műhold 24 000 km/óra relatív sebességgel összeütközött. A két esemény jól kivehető az alábbi grafikonon.
A Föld körül keringő űrszemét-darabok száma már 2011-ben már jóval meghaladta a 15 ezret (10 cm-nél nagyobb), de azóta is növekszik. A rózsaszín görbe a törmelékdarabok számát mutatja, a legfelső görbe az összes darab (2011-es adat). Jól látható a 2007-es kínai „kísérlet” és a 2009-es ütközés hatása.
Az űrben keringő legnagyobb súlyokat kitevő tárgyakból, mintegy 60 test tömege 6 és 14 tonna közötti, míg 300 darab 3 és 6 tonna közötti tömegű. Ezek irányítatlan lezuhanása a Földre jelent veszélyt, ugyanakkor ezeknél az aktív eltávolítási módszerek kevéssé hatásosak. A teljes űrszemétmennyiség felét a mindegy 2000 darab 1 és 3 tonna közötti test adja.
Az űrszemét eltávolítása
Többféle módszert kidolgoztak már az űrszemét eltávolítására, de a módszerek közös jellemzője, hogy legjobb esetben is csak kísérleti stádiumban vannak, nem túl hatékonyak, viszont igencsak költségesek.
