Történelemben már mindannyian találkoztunk olyan ősi jelképekkel, amelyeket ma már gyűlöletjelképekként ismerünk, pedig ezek a félelmet keltő szimbólumok sokkal régebbről erednek.
Horogkereszt (napkereszt)
A szvasztika (卍 és 卐) egy egyenlő szárú kereszt, amelynek a szárai derékszögben megtörtek. Egyike a legősibb jelképeknek, számtalan kultúrkörben használták. A szvasztika fontos szerepet tölt be a hinduizmusban, a dzsainizmusban és a buddhizmusban, e három vallásnak köszönhetően terjedt el a világban. Jelentése Indiában, az Indus menti Mohendzso Daro kultúrában (i. e. 2500-1500) jó szerencse, míg Kínában halhatatlanság volt. Ilyen értelemben használatos az ázsiai kultúrákban és a nácizmust megelőzően a világ többi részén is. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven. Legtöbbször úgy helyezték el, hogy a vonalak vízszintesen és függőlegesen legyenek, bár néha 45 fokkal elforgatva is használják; a hinduváltozatban gyakran egy-egy pöttyöt is tesznek a szárak közé.
A horogkereszt a hindu teremtő isten két formáját jelképezi: jobbra nézve a világmindenség fejlődését, balra nézve a világ visszafejlődését. Napszimbólumként is használták. Különböző alakokban létezik, a szárai lehetnek hegyesek vagy legömbölyítettek is, valamint maga a kereszt foroghat balra és jobbra is.
A szvasztika már az őskorban része volt a művészetnek. Kontextustól függően szimbolizálhatta a szerencsét, a napot, Brahmát, a szamszárát. Az ókorban széles körben használták, többek között a hettiták, a kelták, etruszkok és a görögök. Megjelenik számos ázsiai, európai, afrikai és indián kultúrában – néha díszítőmotívumként, néha vallási szimbólumként. Megtalálható néhány zsidó, román és gótikus stílusban épült keresztény templomban, valamint muszlim mecsetekben is.
A 20. század elején Európában és Amerikában is nagy népszerűségnek örvendett a jelkép. Többek között a Coca-Cola alkalmazta reklámcélokra, Finnország, Lettország és Lengyelország hadijelvényként használta fel. Erzsébet román királyné koronáját horogkereszt ékesíti, Habsburg Mária magyar királyné ruháján pedig ugyanez a motívum alkot díszítést.
Politikai és antiszemita töltését a 20. század elején kapta. Egy bizonyos Lanz von Liebenfels Ostara nevű újságjában tűnt fel, Hitler ebből kölcsönözte, s a jól ismert, sarkára állított formájában ő tette meg a német nemzetiszocializmus jelképévé. Hitler a szvasztikát a német nemzetiszocializmus jelképéve tette, így a horogkereszt örökre összeforrt a fasizmussal, a rasszizmussal, a nácikkal és rémtetteikkel.
Napjainkban emiatt számos országban, köztük Magyarországon is, tiltott önkényuralmi jelkép. Elsősorban a neonáci mozgalmak használják, amelyeknek központi szimbólumuk, illetve egyes, velük szemben álló szélsőséges mozgalmak az általuk nácinak vélt személyek, csoportok vagy viselkedésmódok megbélyegzésére. Ázsiában a népszerűsége ma is töretlen.
Tajpejben és Japánban szvasztika jelöli a térképeken a buddhista templomokat, Indiában pedig számtalan vallási és polgári szertartásokon rendszeresen használják szerencsehozó szimbólumként. Találkozhatunk vele esküvőkön, épületeken, Buddha szobrokon, ruhákon és még tortadíszítésként is. Kínában balra forgó szvasztika jelzi az élelmiszerek csomagolásán, hogy az vegetáriánus jellegű, és ugyanezt a képet hímzik a gyerekek ruháiba, hogy megvédjék őket a rossz szellemektől.
Fehér csuklya és lángoló kereszt
A Ku-Klux-Klan (röviden: KKK, vagy Klan) egy jelenleg is működő, titkosan szerveződő társaság neve, melyek csoportjai az Amerikai Egyesült Államokban működnek. Sok ezer ártatlan embert félemlítettek és öltek meg bőrszínük, hitük vagy meggyőződésük miatt. Az első Ku-Klux-Klant 1865. december 24-én Tennessee államban hat háborús veterán alapította. A Ku-Klux-Klán legfőbb célja a feketékre vonatkozó jogkiterjesztések megakadályozása volt.
E céltól eltávolodva, később a Ku-Klux-Klan a fehér faj felsőbbrendűségét hirdeti és erőszakos eszközökkel (verés, lincselés, akasztás, kínzás) számol le a más bőrszínű amerikai állampolgárokkal. Napjainkban a Ku-Klux-Klan tagjai a feketék és zsidók helyett egyre inkább a spanyol anyanyelvű bevándorlók ellen fordultak. Jelenleg is több ezer tagjuk van.
Jellegzetes, félelmet keltő egyenruhájuk teljesen fehér: csúcsos süvegből, az arcukat és hajukat eltakaró csuklyából és hosszú köpenyből áll. Két, velük kapcsolatos jelkép azonban jóval régebbi történetre nyúlik vissza és semmilyen kapcsolatban nem áll a mára hozzájuk tapadt gyűlölettel. A katolikus Spanyolországban a nagyhéten (a nagyböjt utolsó hete) az úgynevezett nazarenók (csuklyás bűnbánók) hosszú menetben vonulnak végig az utcákon. A középkorból eredő és azóta is rendszeresen megtartott szokást követő emberek öltözéke megdöbbentően hasonlít a KKK tagjainak egyenruhájához.
A nazarenók életnagyságú vagy annál is nagyobb gyertyákat, fa vagy gipszszobrokat cipeltek, amelyeken a jelenetek Jézus letartóztatását és temetését, vagy Szűz Mária a fia elvesztése miatt érzett bánatát mutatják be. Néha bilincseket viseltek a lábukon a bűnbánat jeleként. A lángoló kereszt, amelyet a KKK tagjai az áldozataik háza előtt égettek, állítólag egy ősi skót hagyományból került át hozzájuk. Annak idején az egymással harcoló skót törzsek a csata előtt egy keresztet égettek, ezzel jelezve, hogy a seregeknek össze kell gyűlniük, és így közölték a helyszínt is.
Fehér Büszkeség-kereszt
A Ku-Klux-Klan egy másik ősi jelképet, Odin keresztjét is felhasználta, amelyet később számos rasszista csoport átvett, közöttük is a legismertebbek az angol National Front (Nemzeti Front) és az amerikai White Pride (Fehér Büszkeség) nevű, a fehérek felsőbbrendűségét hirdető, neonáci szervezetek.
Odin keresztje egy különös alakú kelta szimbólum. Odin a skandináv mitológiában a háború, a költészet és a halottak istene, egyike a legnagyobb hatalmú és legbölcsebb isteneknek. A kelta kereszt számtalan helyen megtalálható Írországban. Időnként nemcsak gyönyörű faragásokkal, hanem az ősi ogham írással is ékesítették.
A hagyományok szerint Írország védőszentje, Szent Patrik egyesítette a keresztény keresztet a pogány naphit szimbólumával, a körrel, így született meg a kelta kereszt.
A modern korban számtalan neonáci csoport használta jelképeként a kelta keresztet, sőt, az USA-ban a Zoodiákus néven ismert sorozatgyilkos is egy kelta keresztre emlékeztető rajzzal fejezte be a különböző újságoknak írt leveleit 1969 és 1974 között.
