A Feröer-szigetek egy középkor óta lakott vulkáni eredetű 18 szigetből álló szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent. Feröer a Dán Királysághoz tartozik, de 1948 óta széles körű autonómiával rendelkezik. Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon, emellett két képviselőt delegál a dán parlamentbe is. Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak.
A szigetek népessége 50.000 fő, saját nyelvvel és kultúrával rendelkeznek. A Feröer szigetek tagadhatatlanul gyönyörűek. A vidéket meredek hegyek, sziklák és festői szépségű völgyek tarkítják. Több mint száz falu található a Feröer-szigeteken, a legtöbb közülük az óceán közelében. A házak vagy élénk színűekre vannak festve vagy a tradicionális feketére. A házak tetejét meglepő módon gyep is fedheti. Az épületeket nagyon közel építik egymáshoz, a többi területen egész évben a juhok legelnek.
Habár a Feröer-szigetek történelme egészen a 6. századig nyúlik vissza a városok nagyon sokáig nem jelentek meg. Például a fővárosban Tórshavn-ban mindössze 100 lakos élt 1900-ban, mára azonban ez a szám megközelíti a 20.000 főt. A Feröer-szigetek tradicionális falvai bizonyos mértékig önellátóak voltak. 1872-ben a halászat fellendülése a tradicionális életmód végét jelentette a kis falvakban, mivel a mezőgazdaságot felváltotta a halászat és a növekvő népesség inkább a gyors ütemben fejlődő városokba telepedett le.
A Feröer-szigetek elsődleges ágazata a halászati ipar és a szigetcsoport egyik legkisebb önálló gazdaság a világon. A halászati ipar az export áruk több mint 80%-át teszi ki, amely főként a feldolgozott haltermékekből és haltenyésztésből áll. Az idegenforgalom a második legnagyobb iparág, majd ezt követi a gyapjúból előállított termékek exportja.
Klaksvík a második legnagyobb város a Feröer-szigeteken. Ez egy fontos kikötő a halászati ipar és a modern halászflották számára.
Klaksvik
Eiði falu Eysturoy hegy észak-nyugati csúcsán található a Feröer-szigeteken.
Eiði
Eiði
Porkeri község északkeletre helyezkedik el a Vágur a Suðuroy keleti partján. Már a 14. század óta lakott és 2008-ban a lakosság száma 362 fő volt.
Porkeri
Funningur falu Eysturoy sziget észak-nyugati partján található egy kis öbölben, körülbelül 70 fős lakosságával.
Bour egy kis falu a Vágoy nyugati oldalán. Csodálatos kilátás nyílik a tengerre és a szomszédos sziklás sziget csúcsára Tindhólmur-ra. Ez a festői táj számos híres festőt és fotóst ihletett meg, hogy megörökítse.
Tórshavn a fővárosa és egyben a legnagyobb városa a Feröer-szigeteknek. 850-ben itt hozták létre a parlamentet a Tinganes félszigeten a vikingek, így lett Tórshavn a Feröer-szigetek fővárosa ami azóta is így maradt, viszont a 20. század óta vitatják közigazgatási, gazdasági és kulturális szerepét a Feröer-szigetek központjának.
Gjógv falu az Eysturoy sziget északkeleti csúcsánál található a Feröer-szigeteken és 63 km-re a fővárostól, Tórshavn-tól. A falu névadója egy 200 méter hosszú tengeri szurdok, amely észak felé vezet a tengerbe a faluból.
Gjógv.
Kirkjubøur a legdélibb falu Streymoy szigetén és az ország legfontosabb történelmi helyszíne.
A kikötőváros, Vágur egy fontos kikötő a Suðuroy szigeten, amit a 14. században alapítottak.
