230 millió éves ökoszisztémát kutatnak egy a közelmúltban felfedezett, triász időszaki ősgerinces-lelőhelyen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport tagjai Villányban, ahol a legősibb dinoszauruszfajok, valamint teknősök, emlősök közvetlen elődeinek maradványai kerültek elő.
A 2012-ben felismert villányi lelőhelyen mára több ezer középső és késő triász kori ősgerinces, köztük porcos és csontos halak, Nothosauria és Placodontia hüllők, Tanystropheus-rokon Archosauromorphák és eddig közelebbről meg nem határozott páncélos őshüllők csontjai kerültek elő – olvasható az MTA közleményében, amely szerint a paleontológusok emellett folytatták az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely módszeres feltárását is.
Nothosaurusok, Placodontia hüllők és hybodont cápák. Ilyen lehetett az a 230 millió évvel ezelőtti tengeri élővilág, amelynek nyomaira Villányban bukkantak a kutatók. (Forrás: MTA–ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport/Rajz: Pecsics Tibor)
Magyarország legnagyobb dinoszaurusz-lelőhelyén immáron a tizenhatodik ásatást végezték el idén, ezzel majd 600 négyzetméterre nőtt az eddig feltárt terület mérete. A bakonyi dinoszauruszok, valamint a hazai mezozoikumi ősgerincesek kutatására létrejött kutatócsoport a fosszíliákat centiméteres pontosságú GPS-mérésekkel kiegészítve háromdimenziós térképen rögzítette.
Az iharkúti csonttemető virtuális modellezésével a paleontológusok szerint lehetőség nyílik annak megértésére is, hogy miként és mennyi idő alatt zajlott le az a folyók megáradásához kapcsolható természeti katasztrófa, amely a dinoszaurusztetemek és -csontok tízezreinek összehordásáért felelős a lelőhelyen, ahol az egyik legnagyobb felfedezés az Ajkaceratops maradványainak megtalálása volt. Ezzel elsőként igazolták a kutatók, hogy a Ceratopsia dinoszauruszok Európa kréta időszaki szigetvilágát is benépesítették.
Ősi Attila és Segesdi Martin egy Nothosauria csontvázat bontanak ki (Forrás: MTA–ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport)
Az Ősi Attila által vezetett kutatócsoport emellett egy új lelőhelyet is felfedezett Ajka határában, ahol nagy mennyiségű, az iharkúti lelőhely csonttartalmú rétegeivel azonos korú, ám egészen más, mocsári, tavi környezetre utaló üledékes kőzet található. A város környéki bányászat keretében mintegy 140 éven keresztül fejtették ezeket a kőzeteket, miután az itteni barnakőszén-készlet felfedezése kibúvások révén megtörtént másfél évszázaddal ezelőtt. A kutatócsapat 2015-ben megtalálta ezeket a kibúvásokat, majd gyűjtéssel és iszapolással egy gerinces fauna első nyomait fedezte fel.
A kutatók a közeljövőben két nagyméretű feltárást is végeznek az ajkai helyszínen. Mindettől egy új és jelentős gerinces-leletanyag előkerülését remélik, amely hozzájárulhat a 85 millió évvel ezelőtti Dunántúli-középhegység szárazföldi élővilágának feltérképezéséhez – áll a közleményben.
Halak, krokodilok és dinoszauruszok fogai a 85 millió éves ajkai kőszénből (Forrás: MTA–ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport)
