Háromdimenziós nyomtatási technológiát alkalmazva készítették el az észak-kínai Sanhszi tartományban lévő ősi kínai buddhista barlangtemplomok, az 1500 éves Jünkang-barlangok egyikének mását Pekingben. A világörökségi helyszínnel foglalkozó kutatóközpont közleménye szerint a 18-as számú barlang replikája 17 méter magas és 22 méter széles. Az eredeti barlang legnagyobb Buddha-szobra 15,5 méter magas.
Supported by 3D printing technology, the movable replica of a cave in the Yungang Grottoes, a 1,500-year-old UNESCO World Heritage site, has passed experts’ tests. (China Daily) #3Dprinting
Közzétette: China Daily – 2018. október 14., vasárnap
A kutatóintézet, valamint a Pekingi Építőmérnöki és Építészeti Műszaki Egyetem együttműködésével megvalósult projekt első szakasza több mint hat hónapnyi adatgyűjtéssel és -feldolgozással telt, majd egy év alatt csaknem húsz 3D-s nyomatót alkalmazva hozták létre a replikát alkotó 800 építőelemet.
Az intézet digitalizációs részlegének vezetője, Ning Po szerint a modulok helyszínen való összeillesztése és beszínezése újabb három hónapot vett igénybe. A szakember szerint a másolathoz olyan, a nedvességnek ellenálló, égésgátlóval kezelt és nem rozsdásodó, gyantaalapú anyagot használtak, amely lehetővé teszi a replika szétszerelését szállításhoz. Az elkészült barlangot Pekingben fogják kiállítani.
Az intézetet vezető Csang Cso szerint korábban már a 3-as és a 12-es barlangról is készítettek másolatot. A szakember szerint a digitális archívumok révén pontosan nyomon lehet követni a barlangokban bekövetkező morfológiai változásokat, valamint egy esetleges természeti katasztrófa vagy ember okozta kár esetén helyre lehet állítani a károkat.
World heritage grotto printed with 3D tech
#ChinaTech A cave in Yungang Grottoes has been printed via #3D technology. The reproduction, 22 meters wide and 17 meters high, can be divided into various parts for transportation.
Közzétette: China News 中国新闻网 – 2018. november 9., péntek
A korai kínai buddhista barlangművészet egyik remekműveként számon tartott Jünkang-barlangokban több mint 59 ezer faragott szobor található. A terület 2001-ben került fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listájára. A Jünkang-barlangokban a dél- és közép-ázsiai buddhista vallásos szimbolikus művészetet ötvözték a kínai kultúra hagyományaival.
A Csin-dinasztia bukása után Kína északi területei fölött az Északi-Vej vette át az irányítást. Ők alapították barlangtemplomok otthonául szolgáló Tatung városát, amelyet kineveztek fővárosnak is. A kivételezett pozícióba került település lendületes fejlődésnek indult. Az uralkodók felvették a buddhizmust államvallásként, amely az északi selyemúton keresztül érkezett erre a területre. A híres barlangtemplomok vésési munkálatai, több szakaszban, 525-ig tartottak, ezután végleg befejeződtek a helyi felkelések miatt.
Az erős környezeti hatásoknak kitett barlangok megőrzéséért a következő évszázadokban több kísérletet tettek. A Liao-dinasztia idején a barlangok szobrait valamelyest renoválták és 1049 és 1060 között megépült „Jünkang tíz temploma”, a fő barlangok megvédése érdekében. Mintegy 60 évvel később azonban elpusztultak mégis egy tűzvész következtében. Az 5-ös és 6-os barlangok előtti, máig fennmaradt faépületeket 1621-ben építették, a Csing-dinasztia korai éveiben. Az 1950-es évek óta a repedéseket betömték és erdősítéssel igyekeztek védekezni az erózió és a homokviharok ellen
