Az északi-sarki metánkibocsátás felgyorsíthatja a tengeri jég olvadását és a klímaváltozást, ami több mint 60 ezer milliárd dollárba kerül a világgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint. A Cambridge-i Egyetem és a hollandiai Erasmus Egyetem kutatói gazdasági modellezéssel számolták ki azt, milyen következménnyel járhat Kelet-szibériai-tenger alatti olvadó permafrosztból (állandóan fagyott talajból) 50 gigatonna metán kiszabadulása.
Megvizsgálták azt a forgatókönyvet, hogy a globális hőmérsékletnövekedés jelenlegi mértéke mellett mekkora metánmennyiség szabadul fel egy évtized alatt, és megnézték azt is, hogy ha kisebb mennyiségű szabadul fel, illetve, ha lassabban szabadul fel a metán az örök fagy birodalmából.
„Az északi-sarki olvadás globális hatása egy időzített gazdasági bomba” – hangoztatta Gail Whiteman, a tanulmány szerzője, az Erasmus Egyetem professzora.
A klímaváltozás mérséklésére irányuló hatékony intézkedések hiányában a modell azzal számol, hogy átlagosan mintegy 60 ezer milliárd dollárral fognak növekedni a globális klímaváltozás hatásaival kapcsolatos kiadások – mondta Chris Hope, a Cambridge-i Egyetem oktatója. Ez az összeg megközelíti a globális GDP értékét, amely tavaly mintegy 70 ezer milliárd dollár volt.
A költség magasabb lehet, ha más tényezőket, mint az óceánok savasodását is beleszámolták a kutatók, vagy alacsonyabb, nagyjából 37 ezer milliárd dollár, hogy ha közben történnének lépések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
A kiadások mintegy 80 százalékának terhét valószínűleg a fejlődő országok fogják viselni az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, az áradások, a szárazságok és lakóik rosszabb egészségi állapota miatt, mivel az észak-sarki olvadás hatással van a globális klímaváltozásra.
