Az előrejelzések szerint a valaha mért legnagyobb kiterjedésű holt zóna alakul ki idén nyáron a Mexikói-öbölben, az emberi tevékenység miatt. A szokatlanul erős tavaszi áradások a megelőző éveknél sokkal több műtrágyát mostak a folyókba mezőgazdasági területekről az Egyesült Államok közép-nyugati részeiből. A foszfátok és nitrátok a folyók közvetítésével akadálytalanul jutnak a Mexikói-öbölbe, ahol szakértők idén az eddigi legnagyobb holt zóna kialakulását jósolják – írja a National Geographic.
Az előrejelzések szerint az idei zóna 18 870 és 22 172 négyzetkilométeres lesz, vagyis elképzelhető, hogy megdől a 2002-es 21 965 négyzetkilométeres rekord. A holt zóna akkor keletkezik, ha egyszerre sok tápanyag jut a vízbe például a fent említett módon. A “túlterített” asztalon a felszíni vizekben hirtelen felszaporodnak fitoplanktonnak nevezett, mikroszkopikus növényi lények. Pusztulásuk után a mélybe süllyednek, ahol baktériumok bontják le őket, miközben felhasználják a víz oxigéntartalmát.
A robbanásszerű túlszaporodás miatt a folyamat olyan méretet ölt, hogy a víz oxigénszintje túl alacsony lesz a tengeri élőlények számára. A halak elhagyják a területet, ám a gyors mozgásra képtelen vagy helyhez kötött lények, mint például a szivacsok, rákok, kagylók mind egy szálig elpusztulnak. Miután a fitoplankton felszívta az összes tápanyagot, pusztulni kezd, tömege visszaáll a normális keretek közé és lassan a terület is újra benépesül. A folyamat évről évre bekövetkezik és holt zónák tucatjait hozza létre a tavaszi áradások után. A legnagyobb kiterjedésű “vízi sivatag” minden nyáron a Mexikói-öbölben jön létre.
