A könyv 53 000 szót, 11 képet és egy szoftver programot tartalmaz. A DNS egymilliószor nagyobb információ mennyiséget képes tárolni, mint egy merevlemez. A tudósok arra számítanak,hogy 5-10 év múlva olcsón hozzá lehet jutni majd az efféle tárolási módszerhez, és leválthatóak lesznek a digitális eszközök.
A Harvard Medical Schoolban, George Church professzor és kollégái tároltak el sikeresen 5,27 millió bit adatot. Ez 600-szor nagyobb a legnagyobb adatbázis, amit korábban kódoltak. Beletelt néhány napba, mire sikerült beleírni a DNS-be. Számos előnye van a DNS-ben való az adattárolásnak; nem csak olcsóbb, hanem jobb tárolási kapacitás. Könnyen másolható, és évezredek után is olvasható lesz. Ha hidegen, sötétben és szárazon tartják a DNS-t, a dezoxiribonukleinsav nagyon sokáig megmarad. A gyapjas mamutokról származó DNS-t, még mindig lehet olvasni, pedig sok ezer évvel ezelőtt kihaltak.
Egyetlen gramm DNS-ben 455 exabájt adat tárolható, ami hozzávetőlegesen 100 milliárd DVD kapacitásának felel meg és 4-5-ször nagyobb adatsűrűséget tesz lehetővé. A hosszú DNS-szekvenciák írása és olvasása a költségek és a bonyolult technológia miatt eddig nem volt gazdaságos. Church és csapata viszont olyan módszert talált ki, amivel nincs szükség a hosszú szekvenciákra, helyette az adatokat blokkokba kódolták és rövidebb, különálló nyúlványokban tárolták, nagyjából úgy, mint egy merevlemeznél, amely az adatokat külön szektorokban tárolja. A kutatók minden nukleobázisba egy bitet kódoltak, az adeninekbe és citozinokba „0”-ást, a guaninokba és timinekbe „1”-est.
Information Storage in DNA from Wyss Institute on Vimeo.
