Az új, optikairács-órákat elég 300 millió évente egyszer beállítani, hogy korrigáljuk egy másodperces késésüket. Háromszor pontosabbak a mostani atomóráknál és valószínűleg újraírják a másodperc definícióját is. Az időt egykor a Föld forgása szerint számolták, egy kör a tengelye körül számított egy napnak. Ám bolygónk kissé “lötyög” a tengelyén, ezért néhány nap hosszabb vagy rövidebb a többinél. Jelenleg az általunk ismert legpontosabb időmérő eszköz az atomóra. Ennek lényege, hogy légüres térben céziumatomokat gerjesztenek mikrohullámmal, majd ezek rezgésszáma alapján határozzák meg a másodpercet és az abból számolt nagyobb időegységeket.
A Mértékegységek Nemzetközi Rendszere (SI) 1967-ben határozta meg a másodperc fogalmát az atomórák alapján. Egy másodperc azóta a cézium-133 atom 9 192 631 770 rezgésének időtartama alapállapotban. De lehet, hogy ez nem marad így sokáig.
Egy francia kutatócsoport most egy olyan órát alkotott, ami háromszor pontosabb, mint a céziumos atomóra. Az optikairács-órák ugyanis 300 millió évente késnek egyetlen másodpercet. Gyakorlatilag ezek is atomórák, de itt mikrohullám és cézium helyett fény gerjeszt stronciumatomokat. A lézersugarak rezgése sokkal gyorsabb, mint a mikrohullámé, így az időt is rövidebb egységekre tudják osztani, vagyis pontosabbá válik a mérés – magyarázza Jerome Lodewyck, a Párizsi Obszervatórium munkatársa. Az idő egyre pontosabb mérése a távközlésben és a műholdas navigációban jár gyakorlati eredménnyel. Másrészt viszont a cézium rezgésén alapuló másodperc fogalmát is át kell majd írni. A tudósok persze addig sem pihennek: olyan ionórán is dolgoznak, amely néhány milliárd év alatt produkál egy másodperces késést.
