Az állatvilágban gyakran a legkülönbözőbb trükköket kell bevetni a túlélés érdekében. Az evolúció során számtalan állat alkalmazkodott környezetéhez, folyamatos átalakuláson mentek át, álruhát öltöttek, hogy így biztosítsák fajuk fennmaradását. Amikor rejtőzködésről van szó, szinte mindenkinek a kaméleonok hihetetlen színváltoztató képessége jut az eszébe, pedig elnézve az alábbi képeket, nem a kaméleonok nyernék az álcázás mestere címet.
Amerikai uhu
Laposfarkú gekkó
Déli laposfarkúgekkó
Dolophones turrigera pók
Pandercetes gracilis pók
Farkaspók
Az evolúció során a mimikri az adaptáció azon formáját, eredményét jelöli, mely során egy élőlény felveszi vagy utánozza egy másik élőlény vagy a környezet mintáját, színét, külalakját, szagát, viselkedését. A megtévesztő alkalmazkodás célja általában az önvédelem, ilyen eset az álcázás, más néven kamuflázs, ami a környezetbe való beolvadást jelenti. Másik módja a Mertens-féle mimikri, amikor az élőlény egy másik, veszélyes élőlény külsejét “ölti fel”, így riasztva el a rá nézve fenyegető ellenfeleket. A megtévesztés másik lehetséges célja a zsákmány sikeres megközelítése, aminek egyik válfaja a Peckham-féle vagy agresszív mimikri, ilyenkor a ragadozó a zsákmány fajtához vagy egy arra veszélytelen élőlényhez válik hasonlóvá.