A Namib-sivatag az Atlanti-óceán partvidékén elterülő sivatag, amely 1600 km hosszan húzódik észak-déli irányban, kelet-nyugati szélessége 50–160 km. Namíbia teljes nyugati,- és Angola délnyugati részének tengerpartja mentén húzódik végig. Területe mintegy 80 900 km². A Föld legősibb pusztasága. Kialakulásának oka, hogy a partok előtt áramlik hideg Benguela-áramlat. Ez a tengeráramlat gyakorlatilag nem párolog és magával ragadja a tenger felől a szárazföld irányába áramló nedvességet, így kiszárítva a partvidéket. A Namib-sivatag az Atacama mellett Földünk legszárazabb sivataga.
A belső, parti rész igazi homoksivatag, ahol a szél gyakran óriási, több száz méter magas homokdűnéket alkot. Namíbiában vannak a világ legnagyobb, több mint 300 m magas homokdűnéi. A külső, keleti rész homokkal borított hegyvidék, kősivatag. Az évi átlagos csapadék 50 mm körül mozog, de vannak térségei, ahol a megfigyelések alapján még soha nem esett eső. Két időszakos folyó tör magának utat mély kanyonokban az Atlanti-óceánig: a Swakop és a Kuiseb.
A part menti sivatagi rész 30-40 km széles és 500 km hosszú szakaszát 1971-ben nemzeti parkká nyilvánították, ez a híres, hírhedt Csontvázpart. A busmanok szerint ezt a földet Isten csak mérgében teremthette, s a portugál hajósok is eképpen vélekedtek. A pokol kapujának nevezték. Namíbia sivatagos partja teljes hosszúságában régebbi és újabb típusú hajóroncsokat, állati és emberi csontvázakat rejteget. Ha fel akarjuk fedezni ezt a különleges tájat a legjobb, ha ezt egy kisrepülő fedélzetéről tesszük.
Afrika egyik legelnyújtottabb partvonala ez, amely az egyik leghírhedtebb is egyben. Nem csak a köd, de a halálos áramlatok, és a számtalan víz alatti zátony az oka annak, hogy a partot rengeteg hajóroncs borítja. A hajók, óceánjárók, vontatók, hadihajók, vitorlások és klipperek szétszórt roncsai hosszú kilométereken át sorakoznak a Csontvázparton. Az egyik legismertebb hajóroncs az Eduard Bohlen gőzhajó, amely valaha itt futott zátonyra. A hajó rozsdásodó maradványai ma a parttól több méterre jóval beljebb a szárazföldön félig a homokba ágyazódva találhatóak. Az Eduard Bohlen egy német teher-és személyszállító hajó, melynek súlya 2272 tonna, hossza pedig 310 méter. A hajó 1909. szeptember 5-én szenvedett hajótörést. A sűrű ködben túlságosan közel úszott a parthoz, és megrekedt. Mára már sokkal messzebbre került a víztől, alsó részét belepte a homok, s a Csontvázpart elhagyatottságának szimbólumává vált.
A hajóroncsokon kívül ez a terület a fókákról is nevezetes, mivel a hideg tengeráramlással szívesen felúsznak Namíbia partjaihoz. Afrika legnagyobb fókakolóniáját figyelhetjük meg itt. 100-150 000 fóka él itt egymás mellett. A hímek a 300 kilogrammot is meghaladják. A kis fókák december elején születnek. A hajóroncsok és a fókák mellett, ha még több izgalomra vágyunk akár egy kis kincsvadászatot is megejthetünk, hiszen a területen valaha gyémántbányák is működtek.
