Sok olyan nép létezett és létezik a mai napig, amelyek egyszerű növényi és esetleg minimális állati étrendet követtek, mégis rendkívüli életerőnek és hosszú életnek örvendtek.
Okinawa lakói
A japán Okinawa szigetén lakók növényi (gabona, zöldség, gyümölcs) étrendet követnek. Hosszú élettartamuk, szaporodásuk, valamint a degeneratív betegségek hiánya, különösen a rák ritka előfordulása felkeltette a kutatók figyelmét.
A II. világháború alatt egy katonai orvoscsoport egy sor boncolást végzett a szigeten született embereken, akik elestek a harcok során. A vizsgálatok során kiderült, hogy még az előrehaladott korúak szervezetében sem volt daganat vagy érelmeszesedés, sem más degeneratív betegség.
A közép-ázsiai hunzák
A Hunza-völgy Pakisztán északi részén fekszik, a kínai határ közelében. Távoli, rejtélyes és legendás vidéknek gondolják lakóinak nagyon magas életkora miatt.Folyók szelik át, valamennyi az Indus mellékfolyója, melyek mély völgyeket formálnak. A hegyeken a hunzák teraszokat alakítottak ki gabona- és gyümölcsfélék, különösen sárgabarack termesztésére.
A Hunza-völgy lakóinak magas életkora és kiváló egészsége számos kutató figyelmét felkeltette már. Sokáig azt gondolták, hogy ez a rendkívül magas életkor csupán genetikai tényezőknek köszönhető. De a népcsoportban elvégzett jelentős kutatások megmutatták, hogy a környezeti tényezők sokkal fontosabb szerepet játszanak. Ezek alapvetően a következők: növényi táplálkozás, napos, száraz klíma és mértéktartó élet sok testmozgással.
Toomey és White doktor – kiemelkedő észak-amerikai kardiológusok – 1964-ben látogatást tettek ezen a vidéken és különböző tanulmányokat folytattak, amit az American Heart Journal közölt. Leírták, hogy a hunzák friss és szárított gyümölcsből, diófélékből, különböző zöldségekből és gabonából (árpa, búza, köles) álló étrenden élnek.
Emellett kevés kecsketejet fogyasztanak, és csupán évente egy vagy két alkalommal, ünnepeken esznek bárányhúst. Huszonöt ember vizsgálata után, akiknek életkora 90 és 110 év között volt, a két orvos arra a megállapításra jutott, hogy valamennyiük vérnyomása, koleszterinszintje és elektrokardiogramja normális. A hunzák között nem ismert a rák, a szívbetegség, a cukorbetegség vagy a korai öregedés.
Sajnos az utóbbi években a hunzák egészségi állapota megváltozott, mert elérkeztek hozzájuk a civilizáció „vívmányai”: konzervek, édesség és iparilag előállított finomított termékek. Megjelentek az első fogsorvadásos esetek, és a korábban ismeretlen emésztési megbetegedések. Mindezek ellenére még mindig a leghosszabb életű népek egyike a Földön.
A nepáli serpák
A serpák a Himalája meredek lejtőinek lakói. Rendkívüli fizikai állóképességükről nevezetesek. Minden, a Mount Everestre és a vidék más hegyeire tartó expedíció számít egy csoport teherhordó serpára.
A burgonyafélék jelentik a serpa nép élelmezésének alapját. A különböző burgonyafélék, melyek a Himaláján nőnek, biztosítják az élelmiszerellátást a távoli vidékeken. Még nagyon nagy magasságban (4500 méter) is termesztik.
„Étrendjük másik alapvető tápláléka az árpa (4000 méter magasságban terem) a búza (3000 méterig). A birka- és kecskenyájakat a tej és a sajt miatt tartják, húst alig fogyasztanak.
Az otomini indiánok
Az otomini indiánok Közép-Mexikó fennsíkján élnek és alapvetően növényeket fogyasztanak: kukoricalepényt, zöldbabot (babot) és különféle zöldségeke: Az ebben a népcsoportban elvégzett tanulmányok azt mutatják, ezeknek a bennszülötteknek az egészségi állapota nem mindennapi. Az elhízás, magas vérnyomás vagy a rák nagyon ritka, vagy nem létezik.
