Az észak-szibériai Norilszk a világ egyik legélhetetlenebb városa. Norilszk Oroszország 94. legnépesebb városa, és a második legnagyobb város az Északi-sarkkör közelében (Murmanszk az első). A sarkkör közelében fekvő Norilszk 200 ezres lakosságának mintegy 10 százaléka külföldi. A nyersanyagokban gazdag vidék központja Oroszország egyik leggazdagabb települése: a havi átlagfizetés eléri a 19-20 ezer rubelt – 190-200 ezer forintot – ami a moszkvai átlagbéreknek is többszöröse.
A nagyváros több felmérés szerint is a legélhetetlenebb hely a világon, a levegőbe kiáramló nagy mennyiségű szennyezőanyagok és a végeláthatatlan, permafrosztra épült panel-dzsungel miatt is. Emellett a várost az év 240-270 napján keresztül hó borítja. Ebből 110-130 nap alatt hatalmas hóviharok tombolnak, amelyek miatt 20 méter magas hótorlaszok is kialakulhatnak. Ráadásul télen 6 héten keresztül folyamatos sötétség borítja Norilszkot. Bár az éves középhőmérséklet mínusz 10 fok, a tél folyamán nem ritka a -40 fokos hideg, de volt már a városban -58 fok is. Általában 2-4 méter magasságban borítja a hó a várost.
Norilszk és környéke a világ leggazdagabb nyersanyag lelőhelye, éppen ezért a város fő iparága a bányászat, és a kohászat. A nemesfém-vagyont csaknem 2 milliárd tonnára becsülik. Norilszk adja világ palládium termelésének 38%-át, valamint a platina és a nikkel 22%-át. A bányászat 1939-ben kezdődött, az első munkások az ide hurcolt gulág rabjai voltak. A város legjelentősebb vállalata a Norilszk Nikkel, ami a világ 50 leggazdagabb cégei közt szerepel. Moszkva és Norilszk között a vasútvonalat Sztálin utasítására építették ki. Az 1935-től 1956-ig tartó vasút és városépítés során 16.806 munkaszolgálatos halt meg a kényszermunka, az éhezés, a hideg és a kínzás miatt.
A város szennyezettsége: A Blacksmith Institute 2007-es felmérése szerint, a porból és a finom szemcséjű radioaktív izotópokból (pirany, cézium) álló szmog az év 365 napjából 42 alkalommal telepedik rá a városra, a savas esők és gázfelhők évente 20-28 alkalommal tapasztalhatók. Norilszk gyárai évente 500 tonna rezet, ólmot nikkelt, arzént, szelént és cinket juttatnak a levegőbe. A Blacksmith Institute becslése szerint Norilszk felelős a világ kén-dioxid kibocsájtásának 1 százalékáért is, ami évente több mint két millió tonnára tehető.
A súlyos környezeti szennyezés következtében a légúti betegségek miatti halálozás 15,8%-kal, a rák kialakulása 37%-kal, a vetélések és a csecsemőkori morbiditás kialakulása 21,6%-kal magasabb, mint Oroszország más részein. Továbbá a nehézfém (platina, palládium, irídium) szennyezettség is súlyos. Az óriási környezetszennyezés miatt a norilszki lakosok várható élettartam 46-48 évre tehető.
A CNN is megdöbbentő tényről számolt be: Norilszk 48 km-es körzetében nincsen élő erdő, és a faültetés is értelmetlen lenne, mivel pár héten belül úgyis kiégnének a nagy mélységbe is eljutó koncentrált szennyezés miatt.
A Szovjetunió megszűnéséig zárt város volt, majd 2001-ben ismét elzárták a külföldiek elől. Az orosz hatóságok szerint ennek az az oka, hogy az AIDS megbetegedések, és kábítószerek egyértelműen a külföldi munkavállalók miatt jelentek meg, így városból kitiltottak minden külföldit (kivéve a fehérorosz állampolgárokat). Csak speciális engedéllyel vagy meghívó ellenében érkezhetnek külföldiek Norilszkba .
