Már három év telt el a fukusimai katasztrófa óta, de az élet nem állt meg az elhagyatott területeken sem. A katasztrófa következtében számos háziállatot és haszonállatot kellett gazdáiknak hátrahagyniuk. Ezek az állatok azóta is gazdátlanul kóborolnak, legalábbis azok, amelyeknek sikerült megmenekülni az éhhaláltól és vizet találtak.
Naoto Matsumura-nak elege lett a túlzsúfolt menedékhelyből és visszaköltözött a nukleárisan szennyezett területre, azonban nem unatkozik, mert egyre több állatnak kell gondját viselnie. Amikor Matsumura visszaköltözött, először csak ismerősök kérésére gondoskodott egy kutyáról és két macskáról, de időközben számos kutya, macska, egy ló, struccok, tehenek, sertések, baromfik és vaddisznók is segítségre szorultak. A haszonállatok nem szerepeltek a férfi tervei között, de mikor egy rendelet kimondta, hogy a lezárt területen lévő haszonállatokat inkább ki kell lőni, minthogy lassú éhhalált haljanak, Ő úgy döntött inkább befogadja őket és gondjukat viseli.
A szakemberek azt állítják, hogy Matsumura még sokáig elláthatja feladatát. A környéken a normálérték 17-szerese a rádióaktív sugárzás, de állítólag a férfin csak 30-40 év múlva jelentkeznek a sugárzás okozta betegségek.
Matsumuranak szomorú képpel kellett szembesülni megérkezésekor
