Hajótemető az Aral-tó kiszáradt medrében

Az Aral-tó Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó. 1960-ban még a Föld negyedik legnagyobb tava volt. Mára több kisebb tóra osztódott, először egy északi és déli részre, majd a déli rész 2003-ban még tovább hasadt két kisebb tóra. A tavat tápláló folyók, az Amu-darja és a Szir-darja vizének öntözésre való felhasználása, valamint mikroklimatikus változások következtében az 1960-as évektől a tó vízszintje rendkívül jelentősen lecsökkent. Napjainkra egyik folyó sem éri el a folyamatosan pusztuló Aral-tavat. Az ökológiai katasztrófa sújtotta Aral-tó a globális klímaváltozás hatásainak és következményeinek elrettentő példája.

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak (Moynaq) város Üzbegisztánban, az Aral-tó egykori partján található. Mujnak egykoron Üzbegisztán egyik virágzó halásztelepülése volt, több tízezer lakossal. Mivel a város életének meghatározó iparága a halászat volt, az Aral-tó fokozatos kiszáradása miatt az itt lakók nagy része az 1980-as években munkanélkülivé vált és a kilátástalanság miatt elköltözött. 1993-ban már 40 km-rel beljebb esett a partszakasz. A város fő turisztikai látványossága az Aral-tó egykori, mára kiszáradt medrében álló rozsdás hajóroncsok.

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán

Mujnak, Üzbegisztán


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!