Egy Nyugat-Kínában feltárt sírban találták meg a világ eddigi legrégebbi ismert nadrágját, amelynek korát 3300-3000 évesre becsülik. A lábszárainál egyenes szabású, széles ülepű nadrág sokban hasonlít a mai modern lovaglónadrágokhoz – közölték a berlini Német Régészeti Intézet szakemberei. Ulrike Beck és Mayke Wagner a nyugat-kínai Tarim-medencében, a janghaji lelőhely egyik sírjában fedezték fel a két gyapjúnadrágot, amelyek a szabadabb mozgást tették lehetővé az állatok terelésekor vagy harci cselekmények idején.
“Ez a tanulmány egyértelműen azt a teóriát erősíti meg, hogy a nadrágot az állattenyésztők találták fel a lovagláshoz, a Tarim-medencébe pedig lovas nomádok hozták be” – mondta el Victor Mair, a Pennsylvania Egyetem nyelvésze. Európában és Ázsiában addig köntösöket, köpenyeket, illetve tógaszerű öltözéket, valamint – ahogy azt az 5300 éve elhunyt gleccsermúmiánál, Ötzinél is megfigyelték – egy három részes, ágyékkötőből és lábszárvédőből álló viseletet hordtak.
Mair szerint a lovas életmód nagyjából 3400 éve jelent meg, a nadrágkészítés pedig röviddel ez után terjedt el a Tarim-medence északi és nyugati részein. Ezekben a régiókban azonban nem nagyon maradtak fenn nadrágok a korból. A lovaglás eredete bizonytalan, de legalább 4000 éve alakulhatott ki.
Beck és Wagner szerint a janghaji lelőhelyen feltárt sírban talált két férfi nagyjából 40 éves korukban haltak meg, s amellett, hogy pásztorkodtak, harcosok is voltak. Egyikük mellé díszes bőrkantárt, egy zablát, egy harci fejszét és egy bőr karvédőt helyeztek. A másik lovas sírjában ostort, lófarok-díszt, nyíltokot és egy nyilat fedeztek fel.
Mindkét nadrágot – amelyek korát a szálakból vett minták segítségével sikerült megállapítani – egy három részből álló barna gyapjúból varrták össze: egy-egy a lábszárra, a harmadik az ülepre került. A nadrágon oldalhasítékok, a nadrágszárakon díszítés látható, a derékrésznél pedig madzaggal lehetett megkötni.
