Raflézia
A Rafflesia vagy raflézia élősködő életmódot él, vagyis más növényekre tapad, és azokból veszi fel a tápanyagot. Parazita növény, más növényeken, jellemzően fákon élősködik. Nincs szára, sem levele, sem gyökere. Miután az óriás bűzvirág bimbója áttöri a gazdanövény kérgét, úgy 10 hónapra van szüksége, hogy káposztafej nagyságúra fejlődjön. Néhány óra alatt a húsos szirmok kinyílnak, és a virág már teljes pompájában ragyog. A kehely aljában számos tüskeszerű nyúlvány meredezik. Virágát csak néhány napig lehet látni. A növényvilágban a legnagyobb méretű virággal rendelkezik, átmérője körülbelül egy méter, tömege a 15 kg-ot is elérheti. A Rafllesia virágának megporzását rovarok végzik (jellemzően legyek), mivel a rothadó húséhoz hasonló kellemetlen szagot áraszt. A virág ötszirmú,vöröses barnás halvány foltokkal tarkított szirma van. A szirmok egy hatalmas kehelybe futnak össze,melybe akár 6 liter víz is belefér. Az elpusztult virág nyálkás fekete foltot hagy maga után. Rendkívül ritka növény és veszélyeztetett faj. Sok bimbót nyílás előtt leszednek a népi gyógyászathoz vagy különleges csemegét készítenek belőle.
Victoria amazonica, az úszó tutaj
Viktória királynő tiszteletére nevezték el a következő rekordert. Ez a növény nem annyira virágáról, hanem hatalmas leveléről ismert. A Dél-Amerikából származó óriás tündérrózsa 2-3 méter átmérőjű levele olyan szilárd, hogy egy 60-70 kilogramm súlyú embert is képes gond nélkül megtartani a vízen. Akár egy úszó tutaj, olyanok az óriás levelek. A látványos növény iránt igen nagy az érdeklődés, így több növényházban is megtalálható, ahol van elég hely a növény számára. Különleges látvány a virágzás is, amely mindössze két napig tart. A virág éjszaka nyílik ki, első éjjel fehér színű, második éjjel rózsaszínből válik mélyvörössé. Csodálatos látvány! A virág mindössze 30 centiméteres, illata leginkább az érett ananászra emlékeztet.
Titánbuzogány, vagyis az Amorphophallus titanum
Legfeljebb 24 óráig virágzik. Eredetileg a szumátrai esőerdőkben honos. A világ legnagyobb virága, és a legbüdösebb. A látványos, megdöbbentő méretekkel rendelkező növény virágánál csak annak bűze nagyobb. Virágja két méter széles és három méter magas, igazi rekord a botanika világában. A szabálytalan időközönként nyíló óriásvirág átható, rothadó bűzt áraszt, ezzel vonzza magához a beporzást végző legyeket. Másrészről a borzalmas szaggal távol tart minden egyéb, esetlegesen ártó szándékkal közelítő élőlényt. A titánbuzogány levél nélküli állapotában virágzik: miután a virág föld alatti gumójából kibomlik, egyetlen levelet növeszt. A gumó súlya az évek során elérheti a száz kilogrammot is. A levél magassága elérheti a hat métert, s a növény korától és a gondozástól függően fokozatosan zöld színűvé változik. A virágzás akkor következik be, amikor a gumó elég tápanyagot halmozott fel a folyamathoz. Termése piros színű bogyó.
A legfürgébbek
A leggyorsabban növő fa a Malajziában élő Albizzia falcata, ami a nálunk is ültetett selyemakác rokona. Egy év alatt 10,74 métert nõ, azaz átlagosan 2,4 centimétert naponta. Lágyszárúak közül a kínai óriás bambusznád (Bambusa oldhamii) a csúcstartó, egy nap alatt akár 1,21 métert is nő. A száguldás szerelmeseinek a kedvéért, ez átszámítva: 0,00003 km/h. Ezzel a sebességgel 2 hónap alatt eléri a legnagyobb magasságát, ami 18,3 méter. A mondás szerint majdhogynem szemmel látható a növekedése.
A leglassabbak
Havasi bromélia: Származási helye az Andok, Bolívia. Óriás növény és egyben a leglassabban virágzó növény is. A virág szára 9-10 méter magas. A virága 3 méter magas. Az első virágzás 150 év után következhet be, s ezt követően maga a növény el is pusztul. A Tengeri kókusz vagy Coco de Mer a Seychelle-szigeteken honos pálmafaj, termése akár 10 évig is fejlődhet, tömege 20 kilósra gyarapodik ez idő alatt. Ez a növényvilág legnagyobb termése. A gyümölcs héja 10 cm vastag és rendkívül rosszízű.
A legdrágább
Néhány növényből az ember segítségével lett rekorder. Ilyen a legdrágább kávé, az indonéziai Kopi Luwak, aminek borsos árát a ritkasága, és a nehézkes feldolgozási folyamata indokolja. A kávészemeket egy ott élő, pálmasodró nevű állat előbb megeszi, majd megemészti. A közönséges (avagy maláji) pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus) a cibetmacskafélék családjába, a pálmasodróformák alcsaládjába tartozó ragadozó emlős. Magányosan élő, éjjel aktív állat. Jóformán egész Dél- és Délkelet-Ázsiában előfordul, Észak-Indiától és Srí Lankától, Dél-Kínán, Hajnan szigetén és a Hátsó-indiai félszigeten át egészen a Szunda-szigetekig (Szumátra, Jáva, Borneó) valamint Palawan szigetéig, mely a Fülöp-szigetek tagja. Miután a pálmasodró megemészti a kávészemeket az ürülékéből kiválogatják a magokat és ezeket dolgozzák fel. A pálmasodró nyersen fogyasztja el a kávébabot, amikor az még vörös színű. Csak a puha héját emészti meg; a többi áthalad bélrendszerén, majd az állat kiüríti. A különleges kávészemeket kereső dolgozók kézzel válogatják ki az aranyat érő végterméket az ürülékből (amit előbb persze meg is kell találni). A Kopi Luwak rajongói szerint ez a gusztustalan, ám annál természetesebb gyártási folyamat adja a kávé különleges zamatát. Egy kilogramm ebből az indonéz csodából 1320 dollárba kerül, és ahol lefőzve kaphatunk ilyen különlegességet, ott egy csésze Kopi Luwak ára minimum 50 dollár.