A hópárducot a kihalás szélére sodorta az éghajlatváltozás, Közép-Ázsia hegyvidéki területein 4 ezernél is kevesebb hópárduc él már csak és a számuk egyre csökken – állapítja meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése.
A WWF sürgős nemzetközi fellépést szorgalmaz a hópárducok sérülékeny hegyvidéki élőhelyének megóvása érdekében, amelyet az éghajlatváltozás hatásai kritikusan veszélyeztetnek. A terület emellett több százmillió embert lát el ivóvízzel Ázsia szerte.
A Sérülékeny kapcsolatok: ember, víz, hópárduc és a globális éghajlat címmel kiadott tanulmányból kiderül, hogy a hópárducok élőhelyének több mint egyharmada lakhatatlanná válhat, ha nem fordítanak nagyobb figyelmet a klímaváltozás hatásainak visszaszorítására. A felmelegedés egyik látható jele az erdők szintjének magasabbra tolódása és az egyre magasabb területekre költöző mezőgazdaság és legeltetés, ami egyre kisebb területre szorítja vissza az állatokat.
Egy kíváncsi hópárduc Mongóliában
A szervezet szerint ez a folyamat nemcsak azért aggasztó, mert egy veszélyeztetett faj élőhelyéről van szó, hanem azért is, mert ez egyben Ázsia legfőbb vízgyűjtő területe. A WWF kiemeli, hogy mintegy 330 millió ember él a hópárducok élőhelyén eredő folyók 10 kilométeres körzetében, akiknek napi vízellátása közvetlenül függ a terület biztonságától. A WWF felhívja a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás drasztikusan megváltoztatja a hegyekből származó víz áramlását, amellyel szerte a kontinensen tömegek megélhetése kerül veszélybe.
Két hópárduc kölyök a nepáli hegyekben
Az összegzés szerint Közép-Ázsia hegyvidéki területein 4 ezernél is kevesebb hópárduc élhet már csak és a számuk egyre csökken. Élőhelyük fokozatos elvesztése, az erózió, az orvvadászat, valamint a helyi közösségek konfliktusai az elmúlt 16 év alatt együttesen hozzájárulnak a populáció mintegy 20 százalékos csökkenéséhez és a példányok szétszóródásához.
MTI
