Június 1-én leplezik le a svájci vonat alagutat, amely keresztülszeli az Alpokat. A megnyitóünnepség után napokon belül elkezdik tesztelni a vonatokat, amik valószínűleg decembertől már élesben utaztatják az utasokat az új alagútban.
A Gotthard-alagutat 17 éve kezdték el vájni a svájci Alpok tömör szikláinak gyomrában. Kialakítása 12 milliárd dollárba és 8 munkás életébe került. A vasúti alagút nem csak a természeti akadályokkal dacol, hanem az országhatárokkal is. Összesen 4 országon halad keresztül az 57 kilométeres alagút. Decembertől Zürichből Milánóba már csak 2,5 óra lesz az út az új szupergyors, 240-nel száguldó vonatokon.
Rengeteg alagút szeli ketté az Alpokat, amik köztük vannak vasúti és közúti alagutak is, de mindegyik rendkívül telített, hatalmas dugók alakulnak ki ezekben az alagutakban. Az új útvonal jóval kevesebbet fog kanyarogni az Alpok gyomrában, mint a régebbiek, ezért is tud a tervek szerint a vonatszerelvény majd 240 km/órás sebességgel száguldani és így jelentősen lecsökken a menetidő. Zürichből Milánóba csupán két és fél óra lesz az út, annyi mint IC-vel egy Budapest-Debrecen utazás.
Az alagút fúrása nehéz munka volt. 17 év alatt 31 millió tonna követ szállítottak el, amiből könnyedén meg lehetne építeni akár 5 gízai piramist is. A hatalmas fúrógépek hossza pedig 5 focipálya hosszúságú volt. A szakemberek összesen 4 egymás mellett futót alagutat vájtak ki. Ebből kettő az úgynevezett menekülőút, amelyet akkor kell használni, ha tűz üt ki. A tervezők arra számítanak, hogy a különleges technikával kialakított vasúti alagútban sokkal kisebb lesz a légszennyezettség, mint a régebbiekben.
A svájci alagút az 57 kilométeres hosszával a világ leghosszabbja és 2282 méteres maximális mélységével a világ legmélyebbje is lesz.
Videó
