A gibbonok talán a legakrobatikusabb főemlősök, minden egyes porcikájukkal a fákon való élethez alkalmazkodtak. Hátsó végtagjuk rövid, karjuk, kézfejük és ujjaik hosszúak. Amikor egyik ágról a másikra lendülnek, hosszú karjukat úgy használják, mint valami kampót. Egy lendülettel nagyjából három métert tesznek meg, egy ugrással akár kilencet is. A Nyíregyházi Állatparkban élő fehérkezű gibbon család legifjabb tagja azonban egyelőre biztosra megy, s hátsó lábait használva és segítséggel gyakorolja a csimpaszkodás művészetét.
A kis gibbon élete első négy hónapját anyjába csimpaszkodva töltötte (MTI fotó: Balázs Attila)
Fotó: Nyíregyházi Állatpark/Facebook
A család a legfiatalabb kölyök születésével öttagúvá vált. A kicsit a szülők 2016 februárjában mutatták meg a külvilágnak. A szülőpár, a svéd állatkertből érkezett, Maritha nevű nőstény és a Magyarországon született, Muki nevű hím 2007 óta él együtt egy tenyészprogram keretében, s frigyük igen szerencsésnek mondható, hiszen már a harmadik kicsinyük jött világra Nyíregyházán. A gibbon család legifjabb aprósága, élete első négy hónapját anyjába csimpaszkodva töltötte, ám már nagy testvéreihez csatlakozva elkezdte tanulni a függeszkedést, s egyre több időt tölt- olykor anyai segítséggel- a fák ágai között.
Fotó: Nyíregyházi Állatpark/Facebook
A fehérkezű gibbonok ( Hylobates lar) monogám párkapcsolatban élnek, és a nőstények harminchetes vemhesség után általában egy kölyköt hoznak a világra, akit 4-7 hónapos korig szoptatnak. A gibbon pár napfelkeltekor duettet énekel, jelezve lakó- és táplálkozási területük határait. A különleges ének a szárazföldi emlősök talán legfelejthetetlenebb hangjai közé tartozik, amit az állatkert látogatói a kora reggeli és a déli órákban is hallhatnak.
Fotó: Nyíregyházi Állatpark/Facebook
Forrás: Nyíregyházi Állatpark
