Több milliárd évig is eltarthat a gyémántok kialakulása: az eddig ismert legrégebbi gyémántra, benne egy 2,5 milliárd éves zárványra bukkantak kutatók Botswanában. A drágakő belsejében 2,3 milliárd éves szilikát részecskét találtak, egészen a szélén pedig egy 250 millió éves gránitkristályt – közölte Suzette Timmerman, az amszterdami Szabadegyetem kutatója az Earth and Planetary Science Letters című tudományos lapban. Egy ilyen gyémánt egy ékszerész szemében hibás, a geológusok számára azonban a legértékesebb és legizgalmasabb leletek egyike – mondta Gareth Davies kutató.
A szakértő elmondása szerint a gyémánt egyes rétegeinek megállapítható a kora, amiből következtetni lehet a széncsoporthoz tartozó ásvány növekedése során bekövetkezett földtani változásokra. A botswanai gyémánt elemzése során például kiderült, hogy az elmúlt 2,5 milliárd évben nagy változások történtek a bioszféra, az atmoszféra, az óceánok és a geoszféra közötti szénkörforgásban.
Forrás: M. Gress, VU Amsterdam
A kutatók 16 gyémántot vizsgáltak, amelyek Botswana egymástól negyven kilométer távolságban lévő bányáiból, Orapából és Letlhakanéből származnak. Annak ellenére, hogy ilyen közeli területekről származnak, a bányák nagyon különböző korú és összetételű gyémántokkal rendelkeznek. A főváros, Orapa bányájának drágakövei apró zárványokat rejtenek, amelyek kora 400 millió és 1,4 milliárd év közöttre tehető. A Letlhakane település közelében lévő bánya köveinek anyaga 700 millió-2,5 milliárd éves.
Forrás: NASA/Earth Observatory/Jesse Allen
Így egyes gyémántok története egészen a 2,3 milliárd éve bekövetkezett úgynevezett nagy oxigenizációs eseményig vagy nagy oxigénkatasztrófáig nyúlik vissza. Ennek során az akkor túlnyomórészt oxigénmentes ősi atmoszférában a mikroorganizmusok nagy mennyiségben kezdtek oxigént, az akkori élőlények számára mérgező gázt termelni. Ez nemcsak magát az életet befolyásolta óriási mértékben, de az időjárási folyamatokat és az üledékes kőzetképződést is.
