Poláris sztratoszférikus felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című festményét

Kutatók szerint a sztratoszférikus felhők északi szélességi köröknél látható ritka formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című híres képét és az azon látható színes légörvényeket. Három norvég meteorológus szerint nem az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése ihlette a művészt a tűzfényben pompázó ég megfestésekor.

Forrás: Wikipedia

A norvég festő (1863-1944) egykoron azt mesélte, hogy éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett. “Lángoló felhőkről” beszélt, amelyek láttán “reszketett a félelemtől”.

A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos korábbi elmélet, amit 2004-ben amerikai csillagászok dolgoztak ki, nem állja meg a helyét, ugyanis egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörés során. Munch szerint azonban ez a látvány egyszeri élmény volt.

Krakatau (Fotó: Wikipedia/flickr/flydime)

A tudósok szerint a Krakatau részecskéi inkább sűrű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását. Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikolya mögött poláris sztratoszférikus felhők álltak.

A Föld légkörének legalsó rétege, a troposzféra – ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik – felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók.

Fotó: Wikipedia/flickr/Alan Light

Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz. “Nagyon hideg, mínusz 80-85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok. Nedvesség is kell hozzá. Ilyenkor apró jégkristályok képződnek, amelyek tükröződnek a lenyugvó nap sugaraiban” – fejtette ki.

Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban, a troposzférában lévő felhők szürkület előtt láthatók.

Forrás: Wikimedia Commons/Mathiasm 
Fotó: Wikipedia/François Guerraz

Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, addig nem is nagyon ismerték a jelenséget. Ezek a különleges gyöngyházfényű felhők rendkívül szépek, azonban a környezetre nincsenek jó hatással, ugyanis a szakértők szerint károsítják az ózonréteget.

Ritkán látható, gyönyörű színekben játszó felhők alakultak ki Norvégia felett (Fotó: Severe Weather Europe/Facebook


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!