Megkapta a bioszféra-rezervátum minősítést az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetétől (UNESCO) a szerbiai Backo Podunavlje területe, és ezzel jelentős előrelépés történt Európa legnagyobb vizesélőhelyének létrehozása felé – közölte a WWF Magyarország.
A vajdasági rezervátum az egyik leginkább érintetlen mocsár- és lápvidék a Duna mentén, ahol a szigetek és a homokos folyópartok egyaránt jellemzőek. Biológiai sokféleség szempontjából rendkívül értékes helyszín, és a Mura, a Dráva és a Duna alkotta leendő bioszféra-rezervátum egy újabb fontos, nemzetközi státuszt élvező védett területe – hangsúlyozza a zöldszervezet közleménye.
Az UNESCO döntésével Szerbia második bioszféra-rezervátuma alakult meg. A 176 635 hektár területet felölelő Backo Podunavlje bioszféra-rezervátum öt települést, valamint négy tájvédelmi területet foglal magába. Dusan Tanaskovic, az UNESCO szerbiai nagykövete hangsúlyozta, hogy a Backo Podunavlje gazdag kulturális örökséggel is rendelkezik, mert számos nemzet és kultúra találkozópontja a régió. A világon immár 669 UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum létezik, ezek a természeti értékek megőrzését és a fenntartható fejlődés célkitűzéseit szolgálják.
Az új szerbiai rezervátum része lesz a világ első, öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumának, amelynek megalapításán Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország együtt dolgozik. A közel egymillió hektáros terület három folyó, a Mura, a Dráva és a Duna mentén terül el, és a kontinensen ritkaságszámba menő jellemzői miatt Európa Amazonasának is hívják.
A változatos folyóvízi környezet különleges ártéri élőhelyek és olyan védett állatfajok otthona, mint a rétisas, a fekete gólya, a cigányréce, a vadmacska vagy a vidra – idézi a közlemény Gruber Tamást, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Program vezetőjét.
