Egy nemzetközi kutatócsapat szerint csupán négy százalékára csökkenhet az Alpok évszázad elején mért jégterülete 2100-ra, az olvadás veszélyezteti a vízellátást és a folyók élővilágát is.
A Föld területének jelenleg tíz százalékát borítják gleccserek, kiterjedésük azonban folyamatosan csökken. A legtöbb figyelem az olvadás egyik következményére, a tengerszint emelkedésére irányul, a gleccserek eltűnésének egyéb hatásait, például a lakosság vízellátását fenyegető veszélyeket jóval kevésbé veszi figyelembe a világ.
Az eltűnő jégtömegek legnagyobb részét az Alaszkai-öböl, az Északi-sarkvidék kanadai része, a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró jege alkotja. A saját területükhöz mért legnagyobb veszteség az Alpokban és az Andokban tapasztalható.
Az elmúlt 30 évben az Alpok térsége különösen erőteljesen melegedett. A havazás csökkenő mértékét is figyelembe véve a jégtakaró 1850 óta több mint a felével, 54 százalékkal csökkent. A jelenlegi számítások szerint az Alpok a 2003-ban mért jégtakarója 4-13 százalékával fog rendelkezni a 21. század végére.
A kutató megállapításai szerint a svájci gleccserek kiterjedése a kis jégkorszak idején, 1850 körül volt a legnagyobb, területük akkoriban elérte az 1735 négyzetkilométert. Mostanra azonban már csak 890 négyzetkilométer lett a gleccserek kiterjedése, 166 év alatt tehát a felére csökkent a méretük.
A jégmennyiség is drámaian csökkent: becslések szerint 1850-ben még körülbelül 130 köbkilométer volt, 2016-ban viszont már 60 százalékkal kevesebb, mindössze 54 köbkilométer. Tavaly majdnem egy köbkilométernyi térfogatot, azaz mintegy 900 milliárd liternyi vizet veszítettek a gleccserek Svájcban. Mindez a gleccserek számának csökkenését is eredményezte: 1973-ban még 2150 gleccsert tartottak számon, jelenleg már csak 1400-at.
A gleccserek olvadása érezhetően hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is, ami 2100-ig 30-100 centiméter között lehet.
A világszintű gleccserzsugorodásnak a folyókra is nagy hatása van. Vízellátásuk megjósolhatatlanná válik, mert kevésbé táplálja őket az olvadékvíz, egyre inkább az esetleges csapadék befolyásolja a vízmennyiséget. Ez kihat a vízi élővilágra is.
Az olvadó jégből káros, ipari termelésből vagy növényvédő szerekből származó, hosszú távon ható anyagok szabadulnak fel, melyek bekerülnek az olvadékvízzel a patakokba, folyókba és a talajvízbe. A gleccserek olvadása így a lakosságot is veszélyezteti.
Az emberek életét több szinten is befolyásolják a gleccserek táplálta folyók: a vízellátástól és a mezőgazdaságtól kezdve a halászaton át egészen a folyóknak a társadalomban játszott kulturális és vallási szerepéig.
“Az élővilág faji sokszínűségétől a turizmusig, a vízerőművektől az ivóvízellátásig az életmódunkat érintő kockázatok skálája igen széles” – véli Alexander Milner, a Birminghami Egyetem kutatója. A szakértők szerint több kutatásra van szükség a kockázatokról és többet kell dolgozni azon, hogy a jelenlegi és a jövőben várható változásokhoz alkalmazkodhassunk.
