Egy szöcskének a festékbe beleragadt maradványait fedezték fel Vincent van Gogh egy festményén egy amerikai múzeumban, ahol mikroszkóppal, ultraibolya- és röntgensugarakkal vizsgálják a náluk lévő francia képeket.
Egy szöcske maradványait találták meg Van Gogh egyik festményén, egy amerikai múzeumban. A kis barna rovar maradványait a posztimpresszionista festőóriás Olajfák (Les oliviers) című 1889-es képének bal alsó sarkában fedezte fel Mary Schafer, a Kansas City-i Nelson-Atkins művészeti múzeum igazgatója a festékrétegek elemzése közben.
A szöcske a festő által nagy lendülettel felvitt festékbe ragadt bele, és mivel semmiféle mozgás nyoma nem fedezhető fel a rovar teteme körül, az minden bizonnyal már döglött volt, amikor rákerült a képre.
Ezt már Michael Engel, a Kansasi Egyetem paleontológusa állapította meg. Egyáltalán nem ritka, hogy különböző növényi és állati maradványokat találjanak régi festményeken. Ennél a felfedezésnél viszont abban bíztak, hogy a maradványok segítségével esetleg pontosabban meg tudják határozni, mikor is készülhetett az alkotás. Ezért is kérte a múzeum Michael Engel segítségét. Így derülhetett ki, hogy a szöcskének nem maradt meg minden testrésze, hiányzik például a tora és a potroha. Ezért a szöcske maradványai nem tudtak segíteni a pontos időmeghatározásban.
A döglött szöcskemaradvány felfestésének egyik oka, hogy hogy Van Gogh is sokszor festett a szabadban, és a szél gyakran fújt rá a képekre rovarokat, porszemeket, fűszálakat. Egy levélben, amelyet 1885-ben küldött testvérének, Theónak, a Van Gogh azt írja, hogy a neki festett négy képről nagyjából 100 legyet távolított el.
A kansasi múzeumban őrzött festmény része egy 18 darabból álló sorozatnak, amelyet a festő az olajfáknak szentelt, és amelyet halála előtt egy évvel, 1889-ben Saint-Rémy-de-Provence-ban festett, a szanatóriumban, ahova beutalták. A Nelson-Atkins múzeumban tüzetes elemzésnek vetik alá az ott lévő mind a 104 francia festményt.