Az Orient expressz (teljes néven Velence–Simplon–Orient expressz rövidítve: VSOE) Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalakon közlekedő luxusvonat volt a 19–20. században. Az Osztrák Szövetségi Vasutak ma is közlekedtet egy EuroCity vonatot Strasbourg és Bécs között ezen a néven. Hosszas politikai csatározások és kétoldalú konvenciók megkötése után végül 1889-ben jött létre az első közvetlen vasúti összeköttetés Nyugat-Európa és Konstantinápoly (a mai Isztambul) között, a Budapest–Belgrád–Szófia útvonalon. Amíg a kelet-európai vasúthálózat kiépítése folyt, egy belga bankár Georges Nagelmackers amerikai mintára megszervezte az első európai hálókocsi és étkezőkocsi társaságot. 1872-ben alapította meg a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot (Compagnie Internationale des Wagons-Lits), melyet 1876-ban azonos néven átszervezett. A belga királyt sikerült az átszervezett társaságba főrészvényesnek megszereznie, ezért az uralkodó hozzájárult a társaság vasúti kocsijainak oldalán látható CIWL címerben az oroszlános királyi jelkép használatához. A háló- és étkezőkocsik az akkori idők legkorszerűbb amerikai forgóvázas kocsijait utánozták. Díszítésükben és belső kialakításban azonban felülmúlták azokat.
1882-ben tartották az első próbautat „Train Eclaire” elnevezéssel Párizs és Bécs között. Az 1350 km-es utat 27 óra 57 perc alatt tette meg a nevéhez méltó kísérleti expressz. A sikere felbuzdulva 1883. június 5-én elindult Párizsból az első Orient expressz Konstantinápoly felé. Ekkor még csak a Bukarest–Ruszcsuk–Várna vasútvonal készült el, Várnától Konstápolyig hajóval kellett az utat megtenni. A 3186 km-es utat az expressz 83 óra és 30 perc alatt, ebből 15 óra hajóút volt. A „Roi des Trains, Trains des Rois” (vonatok királya, királyok vonata) elnevezéssel méltán illették. Az Orient expressz luxusvonat volt, csak I. osztályú jegyet lehetett váltani.
A luxusvonat szerepét a trianoni békeszerződések után a Simplon-Orient expressz vette át, amely elkerülte Magyarországot. Útvonala Párizs-Bázel-Milánó-Velence-Trieszt-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly volt. A második világháború után az Orient-Expressz nem az volt már aminek indult: a vonat elveszítette igazi luxus jellegét. A híres vonatot egy amerikai vállalkozó, James B. Sherwood mentette meg a feledéstől. 1977-ben újraélesztette a legendát: 35 hálókocsit, ülőkocsit és étkezőt újíttatott fel, és valóra váltotta álmát, 1982. május 25-én a Venice Simplon Orient Expressz elindult első útjára Londonból Velencébe.
1977-től megindult a nosztalgia-Orient expressz. Az Orient-Expressz időről-időre berobog Budapestre is, ahol a Keleti pályaudvaron méltó tiszteletadással fogadják. A legendás vonat Agatha Cristie-t is megihlette. 1929-ben az Orient Express Isztambultól nem messze hóesés miatt elakadt, ahol tizenegy napig vesztegelt a nyílt pályán, a falvakból szereztek élelmet az ott rekedt utasoknak. Ez adott ötletet állítólag az írónőnek a “Gyilkosság az Orient expresszen” című regényhez.
