Farkasordító hideg telepedett az oroszországi Jakutföldre, melynek egyes részein mínusz 60 foknál hidegebbet is mértek a napokban. Jakutföld majdnem teljes területe az örök fagy birodalmába tartozik, aminek átlagos vastagsága 300-400 méter, de van, ahol 1500 méter mély. Területének közel kétharmada tajga, a többi tundra, erdős tundra és sarki síkság. A hőmérséklet különbség a leghidegebb januári hónap és a legmelegebb júliusi hónap között: 70-75 °C. A tél akár 9 hónapig is tarthat. A rövid nyári hónapokat az állandó világosság jellemzi, míg a téli hónapokban sötétség van. 2012. januárjában nyolcvan éve nem mért meleget mértek itt, a hőmérséklet -10 °C-ra emelkedett, egy anticiklon miatt.
Itt található a Föld leghidegebb, állandóan lakott települése is, Ojmjakon, ahol a városi hőmérő nemrég -62 fokot mutatott, de a lakosok szerint a digitális berendezés a sarkvidéki hidegben gyorsan tönkrement. A helyiek a Siberian Times-nak azt mesélték, hogy otthoni hőmérőikkel -67 Celsius fokot is mértek.
Az Ingyigirka folyó mentén fekvő település nevének jelentése: „ahol a víz nem fagy be”, s ez a városban található meleg vizű forrásra utal. Az 1930-as években vált állandóan lakottá, azelőtt átmeneti táborhely volt, ahol az utazók és a nomádok sátrat verhettek és kipihenhették magukat. A második világháború alatt repülőtér épült a város mellett, ez jelentette az akkor még csak néhány elszórt házból álló Ojmjakon felvirágzását.
Az évi hőingás a legszélsőségesebb esetben elérte a 100 fokot, nyáron feljegyeztek 30 foknál magasabb hőmérsékletet, télen pedig mínusz 60 foknál hidegebbet is. A hótakaróval borított napok száma, évente átlagosan 214 nap. A kelet-szibériai faluban 1926-ban -71,2 °C-ot mértek, ami mindenkori rekordnak számít. A sarkkörhöz való közelsége miatt a nappalok hossza igen változó a településen: decemberben 3 órát, míg júniusban 21 órát süt a nap.