Egy kilencezer évvel ezelőtt, a mai Görögország területén éltélt lány rekonstruált arcmását mutatták be az athéni Akropolisz Múzeumban. Az Avgi (Hajnal) névre keresztelt lány maradványait még 1993-ban fedezték fel az Athéntól 330 kilométerre északra, Thesszália régióban található Theopetra barlangban, amelyet nagyjából 100 ezer évvel ezelőtt laktak először emberek. A lány azért kapta ezt a nevet, mert a civilizáció hajnalának tartott időszakban élt.
A kutatók egy éven át rekonstruálták az arcát, hogy megmutassák, miként néztek ki az emberek a középső kőkorszak (mezolitikum) idején, nagyjából i.e. 7000-ben. A lány fogainak és csontjainak elemzése alapján a szakemberek arra jutottak, hogy 15-18 éves korában halt meg. Avginak előreugró állkapcsa volt, valószínűleg azért, mert állati bőrt rágott, hogy megpuhítsa (ez bevett gyakorlat volt akkoriban), amitől a harapása ugyan normális volt, nyugalmi állapotban azonban az arca mérgesnek tűnt.
A munkálatokat Manolisz Papagrigorakisz, az Athéni Egyetem professzora vezette, aki a lány maradványaiból kiolvasott “kórkép” alapján határozott meg bizonyos tulajdonságokat. Avgi valószínűleg vérszegény volt és skorbuttól szenvedhetett. A vizsgálatok eredményei továbbá csípő- és ízületi problémákra utalnak, ami valószínűleg megnehezítette számára a mozgást és feltehetőleg a halálához is hozzájárult. A szakemberek nem határozták meg a lány szemének és hajának színét, ehhez ugyanis DNS-vizsgálatokra lenne szükség.
A szilikonból készített arcmás-rekonstrukciót a hét végén leplezték le az athéni Akropolisz Múzeumban.
