Lenyűgöző felvételek engednek bepillantást a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő gorillamentő központ életébe, ahol a kihalás szélére sodródott Grauer gorillák fennmaradásáért küzdenek. A GRACE (Gorilla Rehabilitation and Conservation Education Center) nevű szervezet munkatársai és önkéntesei e ritka alfaj egyedeiről gondoskodnak, köztük több olyan kölyökről, amelynek szüleivel orvvadászok végeztek. A gondozók célja, hogy minél több sérült, illetve árván maradt állatot engedjenek vissza a vadonba, amikor azok felkészültek rá.
A kritikusan veszélyeztetett Grauer, avagy keleti síkvidék gorilla ma már csak a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő erdőkben fedezhető fel. Állománya az elmúlt 20 éven 80%-kal csökkent, a polgárháborúk, az illegális vadászat és természetes élőhelyének csökkenése miatt. A kutatók becslése szerint ma már csupán 3800 keleti síkvidéki gorilla él a vadonban.
A GRACE központja a keleti síkvidéki gorillák közel 10 %-nak otthont adó Tayna természetvédelmi terület szomszédságában, egy erdőkkel körülölelt vidéken fekszik, ahol az emberszabásúak a lehető legjobb ellátásban részesülnek. A kölyköket gondozóik folyamatosan segítik, s fokozatosan megtanítják őket az önálló boldogulásra. A kis gorillák rendkívül ragaszkodóak, így nem csak a tanulás, de a játék, az ölelés, sőt még a csiklandozás is szerepel napi “programjukban”.
A csodálatos gorillaotthon mindennapjait mutatja be a GoPro magával ragadó videója, miközben a Lulingu nevű kölyök és gondozójának szoros kapcsolatába is betekintést nyerhetünk:
A keleti síkvidéki gorilla (Gorilla beringei graueri) a keleti gorilla három alfajának egyike. Ennek a fajnak a felépítése sokkal robusztusabb: törzse szélesebb, fogai hosszabbak, állkapcsa erősebb. A keleti síkvidéki gorilla a világ legnagyobb emberszabásúja, a vadon élő felnőtt hím súlya meghaladhatja a 225 kg-ot, magassága a 183 cm-t, a fogságban tartott állatok még ennél is nagyobb tömeget érhetnek el.
Elsősorban növényevő, táplálékának nagy részét levelek teszik ki. Megfigyelték, hogy egy növényről csak néhány levelet fogyaszt el, lehetővé téve ezzel a növény továbbélését. Elfogyasztja a gyümölcsöt, magvakat, bambuszrügyeket és rovarokat is. Békés és szociális lény, 5-30 fős csoportokban él. A családokban a nőstényeken és a kölykökön kívül általában egy ezüsthátú hím és néhány nem domináns hím él. Az ezüsthátú hím a csoport domináns vezetője, ő vezeti a csoportot élelemszerzésük során, és ő védi a család tagjait veszély esetén. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján.
