Egy nemzetközi kutatócsoport két chilei tó üledékrétegeit elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a rendkívül nagy földrengések nagyjából 300 évente ismétlődnek. Az Innsbrucki Egyetem munkatársa, Jasper Moernaut vezette nemzetközi kutatócsoport az elmúlt 5000 év földrengéseinek történetét vázolta fel.
Felfedezték, hogy az olyan óriásföldrengés, mint amilyen utoljára 1960-ban sújtotta Chile középső részét és 9,5-ös erősségű volt, minden 292. évben ismétlődhet meg. A becslés 93 éves pontosságú, így az ilyen erősségű földmozgás valószínűsége Chilében a következő 50-100 évben csekély.
„Kisebb”, 8-as erősségű rengések minden 139. évben várhatóak, a becslés 69 éves pontosságú. Ekkora földmozgásra a következő fél évszázadban 30 százalék az esély Chilében a kutatók szerint, akiknek tanulmánya az Earth and Planetary Science Letters című folyóirat aktuális számában jelent meg.
A kutatók a tómedrek üledékeinek analízisével megállapították, hogy minden erős földrengés földcsuszamlást idéz elő, amelynek emlékét megőrzik az üledékrétegek. Az akár nyolc méteres mélységig lefúrva vett üledékmintákból 35 nagy, vagyis 7,7-nél erősebb földrengésre következtettek az elmúlt ötezer évben. A kutatók szokatlannak találták, hogy a két vizsgált tó közül az egyikben csak a 9-es erősségű rengések okoztak földcsuszamlást, a másikban a 8-as erősségűek is.
A tudósok most azt kutatják, hogy alaszkai, szumátrai és japán tavak is hasonlóan mutatják-e a földrengések nyomait, vagyis a chilei előrejelzési modell más országokra is alkalmazható-e.
