Elképesztő élményben volt része egy bálnalesen résztvevő turistacsoportnak, amikor a mexikói Baja California egyik öblében hajókázva nemcsak megcsodálhattak, de még meg is simogathattak két barátságos szürke bálnát.
Jeff Pantukhoff természetfotós évek óta vezet túrákat a San Ignacio öbölben, s szerinte ez az egyetlen olyan hely a világon, ahol a turistáknak ilyen különleges élményben lehet részük és megtapasztalhatják ezt személyes kapcsolatot a szürke bálnákkal. A díjnyertes fotográfus elmondta, hogy ezek a szelíd óriások “aktívan keresik az emberi interakciókat”. Gyakran előfordul, hogy megközelítik a hajókat és szeretik ha az emberek megérintik, megsimogatják őket.
“Sok turistának életre szóló élményt jelent ez a rendkívüli találkozás, ahogy számomra is az volt és még a mai napig is elmondhatatlanul örömet okoz” – mondta Pantukhoff, aki hosszú évek óta természetvédőként is tevékenykedik, s 1995-ben megalapította a The Whaleman Foundation elnevezésű szervezetet, mely a bálnák és az óceánok védelméért küzd.
A szürke bálna élőhelye egyébként főként a Csendes-óceán északi, part menti vizeire korlátozódik. Két túlélő populációja van: az északnyugat-csendes-óceáni csupán néhány száz egyedből áll, így ez a populáció a kihalás szélén áll, az északkelet-csendes-óceáni populáció ugyanakkor 17 000 egyedre gyarapodott. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) 1949 óta védettséget biztosít e bálnafaj számára.
A kifejlett példányok hossza általában 10-15 méter, súlya legfeljebb 40 tonna. Bőrszíne sötétszürke, de minden állatnál különböző lehet; egyeseken a bőrfesték (pigment) hiánya, valamint a rájuk tapadó tengerimakkok miatt világos foltok észlelhetők. A szürke bálnának látványos párafelhőket fújnak ki, amik akár négy méter magasra is törhetnek, s a nyugodt tengeren még egy kilométerről is észre lehet venni. Ez a bálnafaj, általában a sekély vizekben táplálkozik, kisebb csoportokban akár 10 000 kilométert vándorol egy év alatt.