Végleg befejezik Izlandon a csukabálna vadászatát – közölte az IFAW nemzetközi állatjóléti alap. A döntés hátterében azonban nem az egyre nagyobb nemzetközi felháborodás vagy az esetleges szankciók állnak, hanem az, hogy vadászatuk már nem jövedelmező, ami így helyi halászati vállatok bezárását eredményezte. Júniusban csupán hat csukabálnát ejtettek el, júliusban – a vadászati szezon csúcsán – egyet sem. Az izlandi halászok engedélyezett kvótája 262 példány.
A bálnavadászat 2003-as felújítása óta idén ölték le a legkevesebb csukabálnát, tavaly 17, előző évben 46 állatot ejtettek el. Gunnar Jonsson, az IP-Utgerd bálnavadász cég vezetője megerősítette az IWAF közleményét.
„A korábbinál jóval messzebbre kell eltávolodnunk a partoktól, ezért újabb emberekre lenne szükségünk, de az növeli költségeinket” – magyarázta.
Európában Izland és Norvégia az az ország, amely nem tartja magát az 1986-os nemzetközi bálnavadászati moratóriumhoz, és engedélyezi a csukabálnán kívül a barázdásbálna vadászatát is. A gyakorlatot rendszeresen bírálja az Európai Unió és az Egyesült Államok, utóbbi 2014-ben kereskedelmi szankciókkal is megfenyegette az atlanti-óceáni országot.
A csukabálna a legkisebb a hét nagy bálnafaj közül, legfeljebb 11 méteresre és nyolc tonnásra nő meg. Japán szintén folytat bálnavadászatot, de kihasználja a moratórium egyik kiskapuját, amely lehetővé teszi a bálnavadászatot tudományos célból.
