Az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálják kutyákon az ELTE Etológia Tanszékének kutatói, legfontosabb megállapításaik között szerepel, hogy az ebek várható élettartama a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, ilyen például a táplálkozás, az életmód vagy a genetika, valamint a kutyát élete során érő traumatikus események. A kutatás legfrissebb eredményeiről a kutatók a Frontiers in Veterinary Science című folyóiratban számoltak be.
Noha a kutyák és macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra bontható, úgy mint kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor. A kutatás megállapításai között szerepelt, hogy a kutyák várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika.
Az eredmények némelyike ugyanakkor még a kutatókat is meglepte, például az, hogy a kutyát az élete során érő traumatikus események, mint a gazdaváltás, elveszés, menhelyre kerülés hosszú távú negatív hatásokkal járhat a kutya későbbi egészségére nézve.
A kutatók megállapították azt is, hogy a magyar mintában a keverékek bizonyultak egészségesebbnek fajtatiszta társaiknál. A magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Emellett a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik.
Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), illetve ha súlyos sérülése volt vagy elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak.
Az eredmények hasonlóak az embereknél feltárt összefüggésekhez, ahol a gyermekkori traumatikus élmények komoly negatív hatással vannak a szellemi és fizikai egészségre, ráadásul ez a hatás még erősödik is, amennyiben a gyereket később más traumatikus esemény is éri. Az ismételten átélt, extrém stresszel járó élethelyzetek a stresszhormon-szint emelkedéséhez, az immunrendszer csökkent működéséhez és felgyorsult öregedéshez vezethet.
A kutatók közleményükben felhívják a figyelmet arra is, hogy túlsúly mára a kutyák egészségét veszélyeztető legkomolyabb rizikófaktorrá lépett elő. Az életkor és az aktivitás változásával a kutyák tápanyagszükséglete megváltozik, csakúgy, mint az embereké. Az Egyesült Királyságban jelenleg a kutyák 60% túlsúlyos vagy kövér, ami 20%-kos növekedést mutat a 2007-es adatokhoz képest, és szorosan követi az emberek körében is gyorsan terjedő elhízás mértékét. Sokan nem megfelelően, például ételmaradékokkal etetik a kutyájukat, és nem veszik figyelembe azt sem, hogy a kutyának kevés mozgás mellett, illetve idős korában megváltozik a kalóriaszükséglete.
„Óriási probléma az is, hogy a gazdák nem ismerik fel időben, vagy nem ismerik el, ha kutyájuk hízni kezd” – mondja Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője. A túlsúlyosként vagy kövérként kategorizált kutyák nagyobb eséllyel szenvednek egészségügyi problémáktól a 3–6 és a 8–10 éves korcsoportokban. Körükben gyakrabban fordul elő cukorbetegség, ízületi gyulladás, vizeletvisszatartási zavarok, valamint légzési elégtelenség.
A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A ELTE Szenior Családi Kutya Program részeként több mint száz idősödő, 8 évnél öregebb kutya életét követik figyelemmel a kutatók négy éven át.
