Kárba vész a világon megtermelt 4 milliárd tonna élelmiszer mintegy fele, majdnem kétmilliárd tonna – derül ki egy, a brit mérnököket tömörítő intézmény, az Institution of Mechanical Engineers által készített jelentésben. A jelentés szerint az Egyesült Államokban és Európában vásárolt élelmiszerek fele hulladékként a kukában végzi. Ez az élelmiszertermelés és -szállítás során használt természeti és energiaforrások elpazarlását is jelenti. Az okok között a rossz betakarítási gyakorlat, a helytelen tárolás és szállítás, a szigorú eladási határidők, a piacokon keletkező hulladékok és a vásárlók pazarlása egyaránt szerepel. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy például 550 milliárd köbméter vizet használnak fel a mezőgazdaságban olyan termények előállítására, amelyeket azután soha nem fogyasztanak el. 2050-re az élelmiszertermeléshez szükséges víz iránti kereslet elérheti a 10-13 billió köbmétert.
Megdöbbentő a világszerte kárba vesző és elpocsékolt élelmiszer mennyisége. Ezt az élelmiszert fel lehetne használni az éhezők, illetve a világ növekvő népességének táplálására – idézte Tim Foxot, az intézet energia- és környezetvédelmi részlegének vezetőjét a BBC hírszolgálata. Fox szerint számos tényező felelős ezért a helyzetért, úgymint a rossz mezőgazdasági és gépesítési gyakorlatok, a nem megfelelő szállítási és tárolási infrastruktúra, a szupermarketek, amelyek csak tökéletes élelmiszert hajlandók átvenni, és amelyek akcióikkal arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy túlvásárolják magukat.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) előrejelzése szerint 2075-re, amikorra a világ népessége eléri a 9,5 milliárdot, a jelenleginél 3 milliárddal több embert kell élelmezni. “Mivel a vízre, a földre és az energiaforrásokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberek ellátását illetően, a mérnökök kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy sokkal hatékonyabb termesztési, szállítási ás tárolási technikák kialakításával elejét vegyék az élelmiszerveszteségnek és a pocsékolásnak” – hangsúlyozta Fox, hozzátéve, hogy szükség van egyfelől az emberek élelmiszerhulladékkal kapcsolatos gondolkodásának megváltoztatására, másfelől a mezőgazdasági termelők, az élelmiszergyártók, a szupermarketek gyakorlatának elutasítására.
