A Keresztek hegye vagy Keresztek dombja (litvánul: Kryžių kalnas) egy katolikus zarándokhely, egyben Litvánia kiemelkedő turisztikai látványossága, a Šiauliait várostól kb. 12 kilométerre északra. A zarándokok és gyakran a látványosságot meglátogató turisták fohászaik megerősítésére vagy hálájuk jeléül a legkülönbözőbb anyagból készült (fa, fém, kő, de más egzotikus anyagok is előfordulnak) és a legkülönbözőbb méretű kereszteket állítanak itt, ezen a kb. 10 méter magas dombon.
A Keresztek hegyére tartó zarándoklat időpontja nincs adott dátumhoz kötve, de gyakran látogatnak ide az emberek esküvők, születések és házasságkötések alkalmával. A Keresztek hegye (Litván Golgota) évszázadok óta a litvánok egyik legerősebb nemzeti szimbóluma. Maga a domb egy kora középkori földvár maradványa.
Az első világháború után létrejött független Litvániában a dombot átmenetileg elhanyagolták, a keresztek száma ötvenre csökkent. Az 1940-es szovjet megszállás után viszont ismét több ezer kisebb-nagyobb kereszt állt a dombon. Éppen ezért a szovjet időkben a hatalom többször (1961, 1973, 1975) megpróbálta a kereszteket megsemmisíteni: a fakereszteket szétverték, a vasból készülteket hulladék fémként elszállították, a dombot pedig ledózerolták, a domb helyét szeméttel borították. E fellépéseket követően azonban a litvánok a dombot néhány hét alatt visszaépítették, a kereszteket pótolták. 1990 márciusában, a litván függetlenség kikiáltásakor már ismét mintegy hatvanezer kereszt állt a dombon.
1993. szeptember 7-én II. János Pál pápa meglátogatta a Keresztek hegyét, ahol kb. egymillió hívő előtt celebrált szabadtéri misét. Látogatása során azzal bízta meg a Ferences-rendet, hogy gondozza a zarándokhelyet és építsen kolostort. A kolostor alapkőletétele a kilencvenes évek végén volt, és kétéves építést követően 2000 júliusában avatták fel.
