Karácsony után szélsőséges hőhullám tört be Ausztráliába: december végén az ország északi és középső területein mindenhol 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek, az északnyugat-ausztráliai Pilbara térségében pedig 49 Celsius-fokot. A forróság nem akar csillapodni, még mindig sok helyen okoz problémát és nemcsak az embereket viseli meg, de az állatvilágra is jelentős hatást gyakorol.
A hot air mass over the interior of #WA will migrate across to southeast #Australia over the coming days. Hot days and warm nights ahead for those areas. For latest forecast and warnings visit https://t.co/4W35o8i7wJ pic.twitter.com/LfwdbhnhBG
— Bureau of Meteorology, Australia (@BOM_au) 2019. január 12.
A hosszan tartó hőség miatt ugyanis egyre gyakrabban támadnak emberre denevérek, harapásos és karmolásos sérüléseket okozva. Csak Sydneytől északra az elmúlt két hétben hét denevértámadás történt. Az állatok közül kettőben kimutatták a veszettség denevéreknél előforduló változatát, a Lyssavirust, amely emberre életveszélyes is lehet.
Az átlagosnál melegebb időjárás nagy megterhelést jelent a denevéreknek, amelyek közül sokan összezavarodva potyognak le a fákról vagy gabalyodnak bele áramvezetékekbe, a segíteni próbáló embereket pedig megtámadják. A hatóságok azt tanácsolják a lakosoknak, hogy ne maguk siessenek a bajba került denevérek megmentésére, hanem hívjanak szakembert.
Ausztrália szárazságtól sújtott, keleti részén az egyik folyórendszer környékét pedig milliónyi döglött hal bűze lengi be. A szakemberek szerint további halpusztulás várható a térségben. Új-Dél-Wales állam kormánya arra figyelmeztetett, hogy a héten várható magas hőmérséklet nyomán a helyzet tovább súlyosbodhat a Darling és Murray folyók partvonala mentén. Az alacsony vízállás és a hőség lehet a felelős a vízfelszínen beindult algavirágzásért, amely megfosztja a halakat az oxigéntől, és méreganyagot is termel.
A halpusztulás ügye az egész országot megmozgatja, ugyanis heves vita alakult ki a jelenség okával és felelőseivel kapcsolatban. “Ez egy pusztító ökológiai esemény” – mondta Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, akinek kormánya kizárólag a szárazságot teszi felelőssé a tömeges halpusztulásért. A tudósok azonban évek óta hangoztatják, hogy a folyók korlátlan lecsapolása az öntözés és egyéb célok érdekében, súlyos következményekkel jár.
