Szakadó hóesésben kóborló farkasokat örökített meg egy kihelyezett vadkamera az Aggteleki Nemzeti Parkban, a ragadozókról készült legújabb felvételt Szabó Ádám nagyragadozó kutató tette közzé. Az utóbbi években egyre többször sikerül farkasokat filmre venni hazánkban.
Néhány évszázada a farkas egész Európában általánosan elterjedt volt, ám az erdők feldarabolásával, a kitartó üldözés hatására, illetve az országhatár megváltozása miatt a 20. század közepére Magyarország területéről szinte teljesen eltűntek. A szomszédos országokban, így például Szlovákiában ugyanakkor mindkét faj fennmaradt, sőt lassan terjeszkedni kezdett.
Az 1980-as évektől fogva rendre érkeztek beszámolók arról, hogy a ragadozók átlépik határainkat, elsősorban az Északi-középhegységben. Az Aggteleki-karszton bizonyítottan évekkel ezelőtt megtelepedtek a farkasok, de a Zempléni-hegységben, a Bükkben és a Börzsönyben is előfordulnak észlelések.
A háborítatlan erdőterületek hiánya, valamint az illegális kilövések rendkívüli veszélyeket jelentenek a farkasok számára, holott jelenlétük elengedhetetlen az erdők életközösségének egészséges működéséhez. A farkas, a közkeletű vélekedésekkel ellentétben nem támad emberre, a háziállatok pedig megvédhetők velük szemben, az őrzőkutyák, vagy arra alkalmas kerítés segítségével.
„A farkasok az erdei élővilág „karmesterei”. A növényevő nagyvad fajok, mint szarvasok, őzek, vaddisznók térbeli elhelyezkedését, mozgását irányítják, miközben elejtik a beteg vagy sérült egyedeket. A növényevők visszaszorítása további növény és állatfajok ezreire hat pozitívan. A vadfajok szabályozása olyan fontos szerepük, hogy az amerikai Yellowstone Nemzeti Park erdei és folyók menti élővilága évek alatt gazdagodásnak indult, miután a farkast 1995-ben elkezdték visszatelepíteni” – mondta a farkasok visszatérésének fontosságáról Gálhidy László a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.
