A kanadai Brit Columbia tartomány gyönyörű, mérsékelt égövi esőerdejében él egy különleges medve, melyet az őslakosok szellem medvének hívnak, s számos mitológiájukban jelen van. A Kermode-baribálnak nevezett faj a fekete medve ritka alfaja, mely arról nevezetes, hogy az állomány jelentős részének fehéres, krémes színű bundája van.
Az impozáns állat kizárólag a tartomány partvidékének középső részén él, a vadregényes Nagy Medve Erdő egy viszonylag kis területén. A Nagy Medve a világ egyik legnagyobb mérsékelt égövi esőerdője, mely egyedülálló növény- és állatvilágáról híres, de a vidéken 26 indián törzs is él. A 6,4 millió hektáros területet több mint felét borítják fák, ebből 2,3 millió hektárnyit ősi, akár kétezer éves vagy még öregebb példányok.
A sűrű erdő mélyén rejtőző szellem medve különleges kinézetének hátterében nem albinizmus vagy a jegesmedvével való rokonság áll, a színeltérést az autoszomális domináns öröklődés okozza. Kanada csendes-óceáni partvidékén élő Gitga’ata nép, mely anyanyelvén Moksgm’ol-nak nevezi az állatot, több száz éve ismeri a fehér medve legendáját, amely szerint a holló, a világ teremtője, fagyott kőből zöldellő kertté változtatta a Földet. Ám mementóul a fagyos múltra, minden tizedik fekete medve szőrét fehérre színezte.
A Kermode-baribál hivatalos nevét (Ursus americanus kermodei) az egyik kutatójáról, Francis Kermode-ről kapta. A tudósok csak 2001-ben jöttek rá, hogy mi okozza a világos szín megjelenését: a melanocortin 1 receptor génben egy nukleotid felcserélődik (emiatt nem termelődik a bunda sötét színét adó melanin nevű pigment). A tudósok 220 medvétől vettek DNS-t, és összehasonlítva, mind a huszonkét fehér bundájú medvénél megtalálták az autoszomális domináns öröklődést okozó szakaszt.
Egy 2009-es vizsgálat szerint egyénként a fehér színű bunda segíti az állatokat a vadászatban, mert a főleg halakkal táplálkozó állatot a zsákmány nehezebben veszi észre. A szellemmedvét ma is nagy becsben tartják a vidéken: Brit Columbia 2006-ban a tartomány címerállatának nyilvánította.
