Szűznemzéssel jöhettek a világra a Pécsi Állatkert varánuszai

A Pécsi Állatkert Ervina nevű szalagos varánusza feltehetően szűznemzéssel, azaz hím varánusz “segítsége” nélkül adott életet négy egészséges kis gyíknak – közölte az intézmény, azt is kiemelve, hogy ilyen esetet eddig még nem dokumentáltak. A nőstény egyed fél éve egészséges tojásokat rakott, amelyekből négy kis varánusz kelt ki néhány hete. Mindez azért szenzációs, mert a pécsi állatkertben két nőstény varánusz él, a kis gyíkok tehát feltehetően szűznemzéssel születhettek meg, ami még a vadon élő hüllők esetében is rendkívül ritka.

A szűznemzés egy olyan túlélési stratégia, genetikai jelenség, ami biztosítja az állatok – például a hüllők, halak, kígyók – szaporodását, hím egyedekkel történő párzás nélkül, tehát az állatok egyedfejlődése csak a nőstények petesejtjéből indul meg, a hímivarsejtek nélkül. Szalagos varánuszok esetében “még soha, sehol” nem dokumentáltak a pécsihez hasonló esetet.

Szalagos varánuszok már az 1980-as évektől kezdve jelen vannak az állatkert gyűjteményében. Sulyok Ábris, az állatkert terráriumának vezetője elmondta, hogy a gondozók tudomása szerint az elmúlt több mint 30 év alatt ezek az állatok nem szaporodtak. Hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy valóban szűznemzés történt, genetikai vizsgálatokat is végeznek majd.

“Az, hogy ez a faj, azaz a szalagos varánuszok így, állatkerti közegben, hím egyedek nélkül, szűznemzéssel szaporodjanak, még nem dokumentált jelenség. Ezért nagyon meglepődtünk, amikor láttuk, hogy Ervina, az egyik nőstény szalagos varánuszunk egészségesnek tűnő tojásokat rakott, melyeket keltetőbe raktunk, és melyekből végül négy egészséges kis apróság kelt ki” – mondta Sulyok Ábris.

Mészáros István, a varánuszok gondozója elmondta, hogy nagyon sok változó, sok eddig számukra is ismeretlen tényező befolyásolhatta, hogy ilyen módon sikeresen szaporodhasson az állatkert gyíkja.

“Ervina, az anyavaránuszunk évente több alkalommal is rakott tojásokat, átlagosan húsz darabot, de ezek a tojások nem voltak egészségesek, torzak, összeesettek voltak. Az évek során azonban valamiért Ervina tojásai egyre szebbek, nagyobbak, egészségesebbek lettek. A nagyjából fél éve lerakott tojásait is ezért raktuk keltetőbe. Sok reményt nem fűztünk a sikerhez, de mikor a tojások nem estek össze, mikor beeresedtek, akkor már bíztunk abban, hogy tovább tudunk lépni ebben a bonyolult, nehéz, és nagyon rizikós folyamatban. Azt ehhez tudni kell, hogy a szűznemzés során született állatok esetében nagyon nagy a halálozási arány különböző genetikai és fejlődési hibák miatt. Ahhoz, hogy elérjük, hogy a kis gyíkok egészségesen kikelhessenek, fél évig kellet folyamatosan, hiba nélkül egy megadott szinten tartani a keltetőben a páratartalmat, az oxigénszintet és a megfelelő hőmérsékletet” – mondta Mészáros István.

Mészáros István, a varánuszok gondozója szerint miután a gyíkok elhagyták a tojást, továbbra is rendkívül nagy figyelemmel kell követni a fejlődésüket. Speciális nevelést és kiemelt törődést igényelnek, amit nehezít, hogy kevés a leírt tapasztalat és tudás az ilyen körülmények között született gyíkok gondozásáról. Ahogy viszont nőnek, egyre kevesebb feladat lesz velük, mivel a szalagos varánuszok igen gyorsan alkalmazkodó, sikeres és hatékony ragadozók.

A komodói varánusz után a szalagos varánusz számít a világ második legnagyobb gyíkfajának. Átlagosan 1,5 méter hosszúra nő meg, de 3 méteres példányok is ismertek. A hímek nagyobb testűek és robusztusabbak a nőstényeknél. Kedveli a vízközeli élőhelyeket, gyakran fordul elő folyópartokon, mocsarakban. Gyakran a partoldalba, saját maga ásta üregébe húzódik vissza a ragadozók és a kedvezőtlen időjárási körülmények elől. Nagyon jó úszó, képes akár 30 percig is a víz alatt tartózkodni. Ragadozó, apró emlősöket, gyíkokat, teknősöket, halakat és madarakat fogyaszt, de kifosztja a madárfészkeket és a dögöt is megeszi. Délkelet-Ázsia, illetve India területén őshonos.